A parlament december 13-án végszavaz a törvényekről, és aki maradni akar a magánpénztárban, annak január utolsó napjáig kell nyilatkoznia erről. A maradás azt jelenti, hogy a24 százalékos  munkaadói befizetésről az érintett lemond, és csak a saját 10 százalékos befizetése után jut nyugdíjhoz - mondta Selmeczi Gabriella. Hozzátette: a 24 százalékos munkaadói járulékot egyúttal adóvá alakítja a törvényjavaslat.

A továbbiakban a nyugdíjvédelmi megbízott a szóban forgó két törvényjavaslat néhány elemét ismertette. Aki visszalép az állami rendszerbe, és a magán-nyugdíjpénztárban a jelenlegi pénze nem éri el a befizetését, annak a különbséget az állam kiegyenlíti. Akinek viszont hozama van a befizetésein, az azt adómentesen felveheti.

Az állami nyugdíjkassza hiánya jelenleg 800 milliárd forint, ezt a hiányt szünteti meg az állam a hozzá átvitt magánpénztári vagyonból. A befolyó pénz fogadására egy külön alap létesül, amelyet az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) működtet. A mintegy 3 ezer milliárd forint pénztári vagyon fele magyar állampapírban van, ezeket kivonja az ÁKK a forgalomból, és ezzel csökken az államadósság. A vagyon másik fele magyar-, illetve külföldi részvényekből áll, ezeket nem egyszerre, hanem folyamatosan értékesíti az ÁKK. Az értékesítést egy külön bizottság felügyeli majd.

Aki a jelenlegi vegyes rendszerben szerzett nyugdíj-jogosultságot, annak ez megmarad 2012 első napjáig. Aki önként 2 százalékkal többet fizetett a magán pénztárba, az vagy felveheti azt adómentesen, vagy átirányíthatja az önkéntes nyugdíjpénztárba.

A magán pénztárból az államiba átvitt pénzt külön könyvelik, mivel az a házas- és az élettársak között örökölhető. Az állami pénztárba történt befizetésről szóló bevallást is személy szerint, napra készen könyvelik, de ez csak nyugdíj várományra ad jogosultságot.

Selmeczi Gabriella arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugdíj rendszer működtetése nemzeti ügy, abba nem szólhat bele a jelenlegi szabályok alapján az EU.