A UNICEF: a gyermekmunka elterjedhet Magyarországon is

Takács István kedden egy budapesti gyermekvédelmi konferencián hangsúlyozta: a szegénység egyszerre oka és következménye a gyermekmunkának. Mint felidézte, Magyarországon már volt példa arra, hogy autópálya-építésen gyermekmunkásokat találtak.
 
Azzal a kormányzati tervvel kapcsolatban, hogy 17 évre leszállítanák a tankötelezettséget, felvetette, szolgálja-e ez a gyermek érdekét. Azt mondta, aki "gömbölyű családban" él, annak számára nem kérdés, hogy 18 éves koráig vagy még tovább, 22-23 vagy akár 30 éves koráig is tanulni fog. Az iskolarendszerből való kilépés 17 évesen azokat fogja érinteni, akiknek a családja a gyermek számára alapvető feltételeket, lehetőségeket nem tudja biztosítani - szögezte le.
 
A UNICEF (az ENSZ gyermekalapja) magyar bizottságának elnöke kiemelte a korai házasságok problémáját is, rámutatva arra: azok, akik 18 éves koruk előtt kötnek házasságot, "alapvetően behatárolt" életutat élnek a későbbiekben, gyereket nevelnek, holott még maguknak is tanulniuk kellene. Nem tanulnak meg írni, olvasni, számolni, és így nem fognak tudni érdekeket érvényesíteni, sem magukkal, sem a gyerekeikkel kapcsolatban - szögezte le, hozzátéve, hogy Magyarországot ez a probléma a cigány fiatalok vonatkozásában érinti.
 
Takács István megjegyezte: Magyarország viszonylag konszolidált társadalom, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a gyermekeink boldogan élnek.
 
Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára előadásában arról beszélt, minden korábbi oktatásirányítási reform alapvetően nem a pedagógusok és az iskola szemével látta a világot.
 
Be kell látni, hogy az oktatásban semmiféle olyan törekvés nem áll meg a lábán, amit a pedagógusok helyett, velük szemben próbálnak megvalósítani - mondta, hozzátéve: hiába "remek ötlet" és a nemzetközi egyezményekkel kompatibilis valami, amíg nem állnak a mellett a pedagógusok, addig az nem fog működni.
 
Közölte, hogy szeretnék az iskolát partnerré tenni a gyermekek védelmében, mert ez közös ügy, társadalmi érdek. Úgy fogalmazott: ahhoz, hogy a magyar pedagógusokkal bárki közös érdekekről, közös célokról beszélhessen, elemi kérdés, hogy maguknak a pedagógusoknak a társadalmi szerepét tisztázzák.
 
Gloviczki Zoltán kifejtette: nagyon sok iskolai veszély valójában csak látszólagosan iskolai. Példaként említette, hogy az iskolai agresszió, szegregáció látszólag iskolai veszély, az iskolától várjuk, hogy ezeket megszüntesse, miközben valójában társadalmi problémákról van szó.
 
Az iskola a társadalom tükre, a nevelésnek, a pedagógiának arra kell koncentrálnia, hogy tartalmi szempontból mutassa be a társadalom visszásságait. Be kell mutatnia, hogy mi a szegregáció, az agresszió, és egy ideális változás felé kell nevelni a társadalmat - mondta a helyettes államtitkár.
 
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa, aki már 11 éve tölti be ezt a tisztséget, előadásában arról beszélt: eddig biztosak lehettünk abban, hogy a közoktatási törvény középpontjában a gyermek áll.  Mint jelezte, nem örülne annak, ha a fókuszba a tanár, az iskola vagy akár a nemzeti alaptanterv kerülne az új közoktatási törvényben. Véleménye szerint ugyanis ez azt eredményezné, hogy nemcsak megmaradna a lemaradásunk a gyermekjogok iskolai érvényesülése területén, hanem még tovább nőne.
 
Katonáné Pehr Erika, a Pécsi Tudományegyetem docense emlékeztetett arra: az ENSZ-közgyűlés 1989. november 20-án fogadta el a gyermekek jogairól szóló egyezményt, azóta ez a nap a gyermeki jogok világnapja. Magyarország 1991-ben csatlakozott az egyezményhez.
 
Az egyezményben foglalt gyermeki jogoknak nem csupán a betartására, hanem az aktív érvényre juttatására is köteles az állam, ez más minőségű kormányzati feladat, mint az állampolgári jogok egyéb területén - közölte.