szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A nyomozás elrendelése előtt folytatott titkos információgyűjtés során a rendőrség, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szervek gyakorlatilag engedély nélkül szerezhetnek majd be adatokat - aggódnak a Népszabadság szerdsai számában megszólaltatott büntetőjogászok.

Parttalanná és még ellenőrizhetetlenebbé válhat a titkos információgyűjtés, ha a beszerzett adatokat bárki bármilyen bűncselekményének bizonyítására felhasználhatják – állítják a Népszabadság szerdai számában megszólaló büntetőjogászok. A nyomozás elrendelése előtt folytatott titkos információgyűjtés során a rendőrség, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szervek gyakorlatilag engedély nélkül szerezhetnek majd be adatokat – ez a véleménye Bárándy Péter ügyvédnek, egykori igazságügy-miniszternek a büntetőeljárási törvény (Be.) tervezett módosításáról.

A parlamenthez benyújtott javaslat szerint megszüntetnék az ilyen adatgyűjtés célhoz kötöttségét. Vagyis: nemcsak a bírói vagy miniszteri engedélyben szereplő célszemélyről és a kérelemben megadott bűncselekményről, hanem az akció során a hatóság látókörébe kerülő tetszőleges emberekről és bűnügyekről – ha azokat öt évnél súlyosabb börtönbüntetés fenyegeti – összegyűjtött adatokat is felhasználhatnák bizonyítékként.

Hack Péter büntetőjogász szerint, ha az előterjesztést elfogadják, igen szélesre tárják a kaput, hiszen egy adott személy meghatározott cselekményének felderítésére kiadott engedély alapján bárkire "dolgozhatnak". Úgy látja, a mostani javaslat azért is különösen nagy visszalépés, mert korábban a nyomozás hivatalos elrendelése előtt szerzett információk önmagukban egyáltalán nem szolgálhattak bizonyítékként.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!