A kérdés azért került napirendre, mert hétfőn az Országgyűlésben az LMP-s Scheiring Gábor arról beszélt, hogy október 28-án a fideszes többségű székesfehérvári közgyűlés egy a szocialisták által korábban megkötött szerződés nyomán, a Grupo Milton Holding által korábban külterületként megvásárolt terület belterületbe vonásáról döntött. Mint mondta, ezzel több milliárdos haszonhoz juttatta a céget, s annak tulajdonosát, miközben megrövidítette a helyi kistelek-tulajdonosok tömegeit. A felvetésre Navracsics Tibor miniszter azt válaszolta, hogy amit a képviselő elmondott, annak egy mondata sem igaz, mert a szocialista többségű székesfehérvári képviselőtestület 2008-ban hozta meg ezt a döntést. Az ügyben azóta megjelent, közlésük szerint téves sajtóinformációkra reagálva Székesfehérvár önkormányzata közleményt juttatott el az MTI-hez.

"Jogi álláspontunk szerint Székesfehérvár önkormányzata az előző ciklus baloldali többségű testületének döntései nyomán kényszerpályára került, s a befektető által egyébként nem az önkormányzattól, hanem magántulajdonosoktól megvásárolt úgynevezett Alsóvárosi rét - az önkormányzat 2008-ban elfogadott határozataival elindított - belterületbe vonásával több milliárdos per kockázatát hárította el" - tudatták. A képviselők a kommüniké szerint azért voltak kényszerhelyzetben, mert az előző testület olyan döntéseket hozott, "melyek következtében a kérdéses területet már 2008 tavaszán belterületként jelölte ki, valamint gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató besorolással építési övezetbe sorolta", s annak szellemében módosította a város külterületének, valamint egyes belterületi területrészeinek szabályozási tervéről és a helyi építési szabályzatról szóló korábbi rendeletét.

(A város önkormányzata 2008. március 20-ai határozata szerint "az Alsóvárosi rét elnevezésű, szennyvíztisztító telep és a veszprémi vasútvonal közötti területet belterületi fejlesztési területként jelöli ki". A határozatban rögzítették a beruházás megvalósításának előfeltételeit is.) Erre a tényre hivatkozik a pár héttel később megkötött együttműködési megállapodás vonatkozó pontja is, s közös megegyezés hiányában az önkormányzat idei, esetleg más tartalmú egyoldalú döntése a városra nézve súlyos kártérítési felelősséggel járhatott volna, mivel a befektető abban a tudatban vállalta a megállapodásban foglalt fejlesztési kötelezettségeket, hogy az Alsóvárosi rétet belterületbe vonják - olvasható a közleményben. 

A tájékoztatás kitér arra is, hogy az önkormányzat kármentésként meghozott, a belterületbe vonásra vonatkozó döntése mellett, kezdeményezte a befektetőnél az együttműködési megállapodásnak a város számára kedvezőbb feltételeket biztosító módosítását is, de szükségesnek látta "az ide vezető" folyamatok kivizsgálását is, ezért az október 28-i közgyűlésen paritásos vizsgáló bizottság felállításáról döntött. A bizottság tagjai megkezdték az Alsóvárosi réttel és más városi ingatlanokkal kapcsolatos korábbi döntések vizsgálatát.