Autópornó Brad Pittel, magyar kanyarral - kritika az F1 című filmről
A kocsik hasítanak, de a sztárok csak gügyögnek Brad Pitt új filmjében.
Amit Barankovics Istvánnak és Varga Lászlónak nem sikerült elérni 1947-ban, mert a kommunista diktatúra megakadályozta, azt mi 2010-ben, a Fidesz-KDNP szövetségben meg tudtuk valósítani - mondta Semjén Zsolt sajtótájékoztatón, amit Varga László, a Demokrata Néppárt egyik alapítója születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség előtt tartott.
Semjén Zsolt kijelentette: a Varga László által képviselt értékek belekerülnek a jövő évben elkészülő új alkotmányba. A párt alapítójának határozott elképzelései voltak az alkotmányról, mert álláspontja szerint az nem kezdődhet úgy, hogy 1949-re utal - tette hozzá.
A miniszterelnök-helyettes szerint, Varga László mindig elkötelezett volt abban a tekintetben, hogy történjen utalás Istenre az alkotmány preambulumában. Az én álláspontom az, hogy az a helyes, ha úgy kezdődne az alkotmány: Isten áldd meg a magyart - mondta el saját véleményét Semjén Zsolt.
Emlékeztetett arra, hogy a 2003-ban elhunyt kereszténydemokrata politikus a nemzeti elkötelezettsége szempontjából mindig annak volt a híve, hogy mondja ki az alkotmány az egységes magyar nemzet fogalmát.
A magyarság és a kereszténység elválaszthatatlan
Semjén Zsolt szerint a kereszténydemokrata politikus határozottan képviselte azt is: úgy az európai alkotmány, mint a magyar alkotmány világosan utaljon a kereszténységre, mert Szent István tekintetében nem pusztán csak az államigazgatási értelemben vett magyar állam jött létre, hanem a keresztény magyar állam is.
"Miként ez európaiság és a kereszténység, úgy a magyarság és a kereszténység is elválaszthatatlan" - idézte fel Varga László álláspontját a miniszterelnök-helyettes. Az ünnepségen a KDNP Kecskemét Városi és Bács-Kiskun Megyei Szervezete, valamint a Keresztény Közéletért Alapítvány "Dr. Varga László Emlékérem a Keresztény Közéletért" elismerést adományozták Semjén Zsoltnak.
Varga László 1947-ben a Demokrata Néppárt színeiben választották meg országgyűlési képviselővé. Parlamenti munkája során többször támadás érte a kommunisták részéről, ezért 1948-ban elhagyta Magyarországot. Először 1989-ben tér haza és részt vesz a Demokrata Néppárt utódpártjának, a Kereszténydemokrata Néppárt megszervezésében. 1992-ben tért végleg haza, felszámolta New York-i ügyvédi irodáját. 1991-ben a párt elnökhelyettesévé választották.
Az 1994-es országgyűlési választásokon bejutott az Országgyűlésbe, melynek korelnöke lett. Az 1997-es pártszakadást követően a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség alapítója, ugyanebben az évben csatlakozik a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjához. 1998-ban és 2002-ben a Fidesz országos listájáról szerez mandátumot, mindkét alkalommal az Országgyűlés korelnöke. 2002-ben bírósági határozat állította vissza a KDNP 1997 előtti állapotát és Varga Lászlót bízta meg a párt vezetésével. 2003-ban egy összejövetelén elesett, majd kórházba szállították, ahol később életét vesztette.
