Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte Weiszdorn Róbertet csütörtökön jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla a 2002. május 9-én elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás miatt; a férfi 40 év múlva bocsátható feltételesen szabadlábra. 

A Fővárosi Ítélőtábla ezzel helyt adott az ügyészi indítványnak és tíz évvel megemelte a feltételes szabadlábra bocsáthatóság időtartamát, ugyanakkor nem ítélte tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre, ahogy azt a vádhatóság képviselője elsődlegesen kérte. A táblabíróság előre kitervelten, társtettesként, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek Weiszdorn Róbertet. Az előre kiterveltséggel kapcsolatban, amelyet a korábbi elsőfokú döntés nem állapított meg, a bíró azt mondta: a vádlottak lőgyakorlatot végeztek, tervezték a rablást, terepszemléket tartottak, irányzott és nem figyelmeztető lövést adtak le a bankfiókban. 

A mintegy kétórás indoklás során a bíró az újabb minősítő körülmény mellett a büntetés kiszabásánál aláhúzta: Weiszdorn Róbert rendkívüli tárgyi súlyú bűncselekményt követett el, amely a legszigorúbb büntetést, az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását indokolja. Hozzátette: figyelembe véve azonban a szerepét, nem tartotta arányosnak a tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetést, azonban indokoltnak találta a feltételes szabadlábra bocsáthatóság időtartamát megemelni. 

Kitért arra is, hogy az előzetes letartóztatása során öngyilkosságot elkövető, a bankfiókban 2002. május 9-én kivégzésszerűen gyilkoló Nagy László erőteljes ráhatását nem lehet Weiszdorn Róbert számára enyhítő körülményként értékelni. A bíróság szerint Weiszdorn több emberrel beszélt a bankrablás után telefonon, de senki nem számolt be arról, hogy zaklatott, zavart lett volna a férfi. Az ítélet szerint Weiszdorn volt az, aki segített a bankfiók feltérképezésében, a rablás idején pedig rálőtt a biztonsági őrre, majd - magát biztonsági őrnek kiadva - a pénzintézet ajtajához állt és elküldte az érkező ügyfeleket. 

A táblabíróság kimondta: a bankfiókba belépve először Weiszdorn lőtt, majd a bank ajtajában állva segítette társát a bűncselekmény véghezvitelében. Hangsúlyozta: alapvetően hibás volt az a védői érvelés, hogy a vádlott cselekményét külön kell vizsgálni, s az csak testi sértést valósított meg, mert a biztonsági őrre leadott lövések életelleniek voltak. 

A bankrablást követően az elkövetőket Mór határában gyorshajtás miatt megállították a rendőrök és megbírságolták Nagy Lászlót. A bíróság rögzítette: másfél órával később rendeltek el útzárat, mégsem merült fel, hogy ellenőrizzék a bírságolással kapcsolatos adatokat. A bírságról szóló tömb rendőrségi példányát csak az új eljárásban, 2007 januárjában küldték meg a megyei rendőr-főkapitányságnak, amikor Nagy László már más körülmények között a rendőrség látókörébe került. 

A bíróság szerint alapvető hiányosságokat mutatott a helyszíni szemle, a rendőrség munkatársai szakszerűtlenül jártak el. Példaként említette, hogy az épület körül nem kerestek lövedéket, holott az ablaküvegen két lövésnyom is volt, de még azokat sem látták el számmal. Rögzítették, hogy a helyszínen talált holttesteket elmozdították, de azt nem, hogy mely holttesteket és hogyan. 

Az eljáró bíró az elsődleges bizonyítékok szempontjából különösen jelentősnek nevezte a Kaiser Edével és Hajdú Lászlóval szembeni eljárásokat, akiket elsőként vádoltak meg a bankrablás elkövetésével. Az indoklás során a bíróság tételesen felsorolta, hogy 2004-ben Kaiser Edét tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték az ügyben, s egy évvel később a döntés jogerőre emelkedett másodfokon. Hajdú László esetében új eljárást írt elő a táblabíróság, ügyében várhatóan januárban lesz jogerős döntés. Kaiser Ede perújítási eljárása is folyamatban van, azt a jövő héten tárgyalja ugyanaz a tanács, amely Weiszdorn Róbertet bűnösnek mondta ki. 

A bíró felidézte azt is, hogy a móri eljárásban akkor következett be fordulat, amikor egy férfi bejelentette, hogy Tatabánya és Tarján között, az erdőben, több száz töltényhüvelyt és kilőtt lövedéket talált. A rendőrség később megállapította: 17 töltényhüvely a Móron használt fegyverből származik. Az ügyben tartott rendőrségi sajtótájékoztató után jelentkezett egy tanú, aki emlékezett, hogy fémdetektorával kivitt egy bizonyos embert az erdőbe. A bíró szerint csak a véletlennek köszönhető, hogy az illetőnek még megvolt a telefonszám a híváslistájában Nagy Lászlóhoz.

Weiszdorn Róbert az utolsó szó jogán az előzetes letartóztatásban öngyilkosságot elkövető társa, Nagy László nevében is bocsánatot kért a 2002-ben elkövetett móri bankrablás nyolc halálos áldozatának hozzátartozóitól, valamint a saját családjától. Hangsúlyozta: ő nem követett el emberölést, nem gyilkolt meg senkit. 

Weiszdorn Róbertet korábban nem jogerősen társtettesként, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek a Fejér Megyei Bíróság. A perbeszédek során a védő határozott idejű szabadságvesztést indítványozott, az ügyész azonban súlyosbítást, tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést kért a vádlottra.

A 2008 decemberében született elsőfokú ítéletben életfogytig tartó szabadságvesztést szabott ki a bíróság a vádlottra, de a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségéből nem zárta ki, annak legkorábbi időpontját 30 évben határozta meg. A nem jogerős ítélet szerint Weiszdorn volt az, aki segített a bankfiók feltérképezésében, a rablás idején pedig rálőtt a biztonsági őrre, majd - magát biztonsági őrnek kiadva - a pénzintézet ajtajához állt és elküldte az érkező ügyfeleket. A bankrablás során alig több mint 7 millió forintnak megfelelő pénzt - forintot és valutát - zsákmányoltak a tettesek. 

A 2002. május 9-én elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében korábban Kaiser Edét mondta ki bűnösnek a Fővárosi Bíróság, társaként Hajdú Lászlót hozták összefüggésbe a bűncselekménnyel. Kaiser Ede perújítási eljárását, illetve Hajdú László más, Kaiser Edével együtt elkövetett rablások miatt indult eljárását szintén a móri pert tárgyaló tanács tárgyalja másodfokon.