A közlemény szerint egy panaszbeadvány arra hívta fel Szabó Máté figyelmét: egyes kórházakban a 24 hetes vagy annál korábban elhalt magzatok esetében nem teszik lehetővé a szülők számára, hogy eltemethessék gyermeküket, továbbá a magzati halálozás esetében méltó búcsúra egyes helyeken nincs lehetőség. A panaszt kivizsgáló ombudsman összehasonlította az ország különböző régióiban hat kórház ez ügyben folytatott gyakorlatát és megállapította, hogy az nem egységes.    

A jogszabály csak a 24. terhességi hét után elhalt magzatok esetében utal arra: a hozzátartozó nyilatkozhat arról, hogy maga kívánja eltemetni a gyermeket. Az országgyűlési biztos álláspontja szerint a magzatukat a terhesség alatt elveszítő nők azonos helyzetben vannak abban a tekintetben, hogy megilleti őket a döntési jogosultság: kívánják-e a halott magzatuk kiadását az egészségügyi intézménytől, hogy méltó körülmények között eltemethessék, meggyászolhassák. 

Szabó Máté szerint a hátrányos megkülönböztetés alkotmányi tilalmába ütközik az az intézményi gyakorlat, amely vetélés esetén nem teszi lehetővé, hogy a hozzátartozók megkaphassák és eltemethessék a halott magzatot. Erre való tekintettel az ombudsman a szabályozás módosítását kérte.    

Egy korábbi, 2004-ben született ombudsmani jelentéshez hasonlóan Szabó Máté most is utalt a gyász feldolgozásának fontosságára. Hangsúlyozta, hogy semmiképpen sem múlhat a búcsúzás lehetőségének felkínálása pusztán az adott egészségügyi intézmény vezetőjének véleményétől, álláspontjától. A kegyeleti jog ugyanúgy megillet minden családot attól függetlenül, hogy hány éves vagy esetleg még meg sem született hozzátartozóját veszítette el. A kegyeleti jog alapvetően a családot illeti meg, amelynek jellemzően már a megszületés előtt erős érzelmi kapcsolata alakul ki a magzattal.    

A jelentés kitér továbbá arra, hogy a vetélés során elhalt magzatok "egészségügyi hulladékként" történő megsemmisítése tilos, a jogszabályi rendelkezések egyértelműen a temetésüket írják elő - áll a közleményben.