Kövér László a magyar és a lengyel sajtó képviselőinek beszélt erről, miután megbeszéléseket folytatott a lengyel szenátus budapesti látogatáson tartózkodó elnökével. A házelnök azt mondta, információs terrorizmusnak lehet minősíteni az ügyet, ha a kiszivárogtatás szándékos volt. Ha pedig nem gondolták végig az illetékesek, hogy mit csinálnak, akkor a demokráciát veszélyeztető gyerekes dologról van szó - tette hozzá.

Úgy fogalmazott, azt a világot, a demokráciát veszélyeztetik, "amelynek a hasznait egyébként élvezi mindenki azok közül is, akik a WikiLeaks mellett tüntetnek". Az első Orbán-kormány idején, 1998 és 2000 között a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterként tevékenykedő Kövér László kijelentette: a WikiLeaks-ügy azt is jelzi, "bizony hozzá kell nyúlni" az internetes hírközlés ellenőrizetlenségének tabujához, "végig kell gondolni, miképpen lehet a hasonló eseteket megelőzni".

A parlamenti elnök arról is beszélt, "apróbb dolognak tartja" a kiszivárogtatások azon részét, amely a diplomáciai szóhasználattól eltérő bizalmas közléseket tartalmaz és ily módon kellemetlenségeket okoz az amerikai külügyminisztériumnak, valamint az érintetteknek. Szerinte ennek nem lesz hosszú távon hatása. Bogdan Borusewicz, a lengyel parlament felsőházának elnöke úgy reagált a WikiLeaks-ügyre, hogy "nagyon érdekes betekinteni a diplomácia konyhájába". Megjegyezte: a diplomaták eszmecseréik, tárgyalásaik során jegyzeteket készítenek, amelyekben szerinte semmi olyan nem szerepel, amit ne lehetne később a sajtóban olvasni.

A WikiLeaks kiszivárogtató portál november 28-án titkos amerikai diplomáciai iratok publikálását kezdte meg; a honlap több mint 251 ezer irat nyilvánosságra hozatalát tervezi.