Szabó Máté a belügyminisztertől vár választ a hajléktalanok ügyében

Az Országgyűlési Biztos Hivatala hétfőn juttatott el az MTI-hez egy közleményt, amely szerint komoly alkotmányossági aggályok merülhetnek fel az önkormányzatok potenciális rendeletalkotási jogköreivel, a rájuk épülő jogalkalmazási gyakorlattal összefüggésben. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté ezt a véleményét az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 2010 novemberében elfogadott módosítása és jogi indokolása kapcsán alakította ki.

A hajléktalan emberek jogainak védelmével foglalkozó civil szervezet, a Város Mindenkié Csoport szerint a törvényalkotó a "rendeltetésellenes használat" szankcionálásának bevezetésével kívánja megteremteni annak lehetőségét, hogy az önkormányzatok a szociális problémák kezelése helyett rendészeti eszközökkel, bírságolással lépjenek fel a súlyosan kiszolgáltatott helyzetben lévő emberekkel szemben.

A panasz nyomán a biztos áttekintette a kifogásolt - azóta már elfogadott és 2011. január 1-jétől hatályba is lépő - törvénymódosítás tartalmát. A törvénybe újonnan beiktatott szakaszok meghatározzák azt, mi számít a közterület rendeltetésszerű használatának, továbbá lehetővé teszik, hogy önkormányzati rendelet szabálysértéssé nyilváníthassa a "rendeltetésétől eltérő" használatot. Az ombudsman tudomása szerint a belügyi tárca eredeti tervezetében valóban szerepelt a hajléktalanok kitiltására, mint szankcionálási lehetőségre vonatkozó példa, de - bár a törvényszöveg maga változatlan maradt - ez a példa benyújtott törvénytervezet részletes indokolásába már nem került át.

Az országgyűlési biztos levélben fordult a belügyminiszterhez, emlékeztetve őt a 2007 végén kiadott úgynevezett "karfás" jelentésének elvi megállapítására, amely szerint "megengedhetetlen, egyúttal pedig az emberi méltósághoz való joggal összefüggő visszásság veszélyét hordozza magában minden olyan adminisztratív megoldás, vagy arra irányuló javaslat, amely a szükséges intézkedéseket a hajléktalanok közterületi jelenlététnek városképi kérdésre adott válaszként próbálja megfogalmazni". A későbbi, 2008-ban elindított alapjogi projektet megalapozó jelentés kiemelte, hogy az adminisztratív kirekesztés gyakorlata, felelős döntés helyett a "városképi utcaseprés" gyakorlata nem érvényesülhet egy jogállamban. Az ombudsman szerint a fenti megállapítások továbbra is alapvetésnek tekinthetőek a közterületekre vonatkozó szankciórendszer átalakítását érintő döntésekkel kapcsolatban.

Szabó Máté ombudsman szerint az elfogadott törvénymódosítás elsődlegesen azért vet fel aggályokat, mert tételesen felsorakoztatja ugyan, hogy milyen magatartások folytathatóak rendeltetésszerűen a közterületen, de mindezt olyan általános tevékenységfogalmakkal teszi, mint a "kikapcsolódás" vagy a "szabadidő eltöltése". Az ilyen általános fogalomhasználat (gumiszabály) lényegében az önkormányzatok szabad, eseti megítélésre bízza annak eldöntését, hogy szankcionálják-e például az életvitelszerű tartózkodást vagy épp a padon alvást. A biztos szerint a bizonytalanságot tovább fokozza, hogy nem világos az sem, hogy a meglehetősen általánosnak tekinthető felhatalmazás fényében az önkormányzatok "jogszabályban" milyen további - az eddigieken túlmutató - szabályokat állapíthatnak meg a közterület rendeltetéséről nézve (erre még a módosított indokolás sem tartalmaz útmutatást). Az ombudsman a belügyminiszternek írt levelében hangsúlyozta, hogy egy kiszámíthatatlan, valódi jogi támpontok nélküli, "biankó jellegű" jogkorlátozási felhatalmazás nem az alkotmányelméletben, hanem a napi jogalkalmazás szintjén hozhat súlyos következményeket az állampolgárok alapvető jogainak érvényesülésében, amit az ombudsmannak alkotmányos kötelezettsége előre jelezni - áll a közleményben.