Az államtitkár szerint a VM fennhatósága alá tartozó négy részterület komplex egészet alkot. Példaként említette a vízügyet, az általa felügyelt szakterületek közül, amely már nem különül el aszerint, hogy a víz öntözésre szolgál-e vagy ár- és belvízről van-e szó, hanem szakmailag helyesen azok a területek, amelyek együvé tartoznak, egységes irányítás alá kerültek. Fontos az is – húzta alá –, hogy azok a konfliktusok, amelyek korábban a tárcák között léteztek, azok az új minisztériumon belül oldhatók fel.   

A vízügy területén a legfontosabb ügyek ismertek – jelezte Illés Zoltán. Az új kormány hivatalba lépését követően az ország észak-keleti részében árvíz pusztított. Ezt követően ez év őszén következett be Devecser térségében az az ipari katasztrófa, amely a régió három településén okozott jelentős károkat, és irányította rá a figyelmet a környezet- és természetvédelmi feladatok ellátásának fontosságára.

Az államtitkár megjegyezte, hogy az árvízi katasztrófahelyzet kialakulásában az előző kormánynak is szerepe volt, mivel Felsőzsolca térségében olyan, az árvízi mederbe nem való beruházásokra adott engedélyt, amelyek hozzájárultak a katasztrófahelyzet kialakulásához. De az év végén még a szokásosnál lényegesen több csapadék miatt sok helyen árvízi és belvízi elöntésekkel is meg kellett küzdeniük a szakembereknek – fűzte hozzá Illés Zoltán.

Mindezek felvetették annak a szükségességét, hogy Magyarországon a népesség 0,1 százaléka, azaz tízezer ember foglalkozzon évről-évre az ár- és belvizek megelőzésével. Ezért a kormány már döntött arról, hogy 2011-ben 6.000 közmunkás dolgozzon vízügyi feladatok elvégzésén. De ezeknek az embereknek a továbbiakban már nem közmunkásként, hanem közalkalmazottként kellene a továbbiakban a vízügy területén dolgozniuk: így tízezerre növelhető a vízügyi apparátus létszáma.

A vízügy területén történt még egy fontos lépés az idén: az Orbán-kormány eltörölte a mezőgazdasági termelők számára jelentős terhet jelentő kisadót, amelyet a földtulajdonosok fizettek a vízkormányzásáért (hektáronként 800-1600 forintot). E feladatok további elvégzésére a VM 5 milliárd forintos forrást kapott. Ez a pénz az ország 12 vízügyi igazgatóságához kerül majd várhatóan.

Illés Zoltán kiemelte: a természet meghatározza, hogy egy-egy területen milyen életmódot illetve gazdasági tevékenységet lehet folytatni. Magyarország természeti adottságai jók, megfelelőek a klimatikus és a talajviszonyok, valamint a vízjárás is jó. A víz ugyanis életben tartja a természeti rendszereket.

A természetvédelmi területek nagyságát növelni kívánja a kormányzat. Jelenleg ez az ország területének mintegy ötödére terjed ki. Ez jelenti az államilag védett területeket, és az úgynevezett uniós védettség alatt álló Natura 2000-es területeket is. Az államtitkár jelezte: ez az arány igen kedvező más országokkal összevetve.

Az államtitkár aláhúzta, hogy a biológiai sokszínűség – azaz a biodiverzitás – megőrzése igen fontos, mivel annak károsítása visszahat az országban folytatható gazdasági tevékenységre is. Magyarországon a biológiai sokféleség megőrzésének fontos területei a nemzeti parkok, amelyekből pillanatnyilag 10 működik az országban. E rendszerben fontos szereplők a természetvédelmi őrök, akik a természetvédelmi őrszolgálat keretében dolgoznak. A tervek szerint pedig létrejönne még a rendőrséggel szorosan együttműködő úgynevezett ranger – félkatonai jellegű – szolgálat is, amely 100 főből állna. Ők is a nemzeti parkok területén tevékenykednének.

Az államtitkár utalt arra: a vízügy, a természet- és a környezetvédelem szorosan összefügg egymással, arról komplex módon együtt kell gondolkodni. Így ezek a területek csak összefüggéseikben kezelhetők, és a döntéseket is így kell meghozni. Példaként említette Illés Zoltán a megújuló energia használatát, amely nemcsak a természetet és a környezetet védi, hanem munkahelyteremtő is egyben, azaz a természetvédelem nem működhet jól környezetvédelem nélkül.

Az államtitkár jelezte: a termékdíj-fizetésre kötelezetteket a jövőben szigorúbban ellenőrzik, csökkennek ugyanis a díjtételek – 10-15 százalékkal –, de azokat maradéktalanul be kívánják szedni. Illés Zoltán emlékeztetett arra: a termékdíjat a 90-es évek közepén vezették be Magyarországon uniós mintára. Ez adójellegű és a környezet védelmét szolgálja, célja pedig az indokolatlan környezetterhelés megakadályozása. A megalakuló Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség a tervek szerint a korábbiaknál hatékonyabban valósítja majd meg a hulladékok szelektív gyűjtését és újrahasznosítását. Azaz mintegy 25-30 milliárd forintért oldja majd meg a feladatot.

A Bajnai-kormány működése alatt a termékdíj-fizetésre kötelezettek csak 15 milliárd forintot fizettek be a rájuk kirótt termékdíjból, 85-öt nem. Azaz, ha az elmaradt pénzek is befolynának, mintegy 100 milliárd forintból lehetne működtetni a természet- és környezetvédelmi rendszert Magyarországon. Az államtitkár szerint a felhasználható szabad forrásból – ez 70-75 milliárd forint – például ár- és belvízi megelőzésre, természetvédelmi területek növelésére, vadvizes területek megőrzésére és számos új beruházás megvalósítására lehetne elkölteni évente.