„Történelmi tett, amit megcselekedtünk” – közölte sajtótájékoztatója elején a kereszténydemokrata pártelnök. Mint fogalmazott, január 1-től a határon túli magyarok állampolgárságot kaphatnak, ami „történelmi léptékkel is a nemzet egyesítése szempontjából sok-sok évtized óta ez a legjelentősebb lépés”. Szerinte a határon túli magyarság megtartásának a hagyományos támogatási formái „szükségesek, de önmagukban nem elégségesek”. A nyelvében, kultúrájában és történelmében egységes magyar nemzet ezzel közjogi értelemben is egyesülhet – mondta a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: a törvény „nem ismer A vagy B kategóriájú magyar állampolgárságot” és az állampolgárság megszerzése ingyenes.

„Nagy tisztelettel fölkérném sajtót, jó értelemben vett propagandát folytasson, hogy a honlap minél több emberhez juthasson el, hiszen arról mindenki tájékozódhat, mi az útja-módja az állampolgárság igénylésének” – fordult a médiához Semjén. A miniszterelnök-helyettes úgy vélte: a szocialisták idevonatkozó jóslataival ellentétben „miközben mi határozottan a nemzeti érdekeinket érvényesítjük, soha olyan jó nem volt a körülöttünk lévő országokkal a viszonyunk, mint most”. Hozzátette: a nemzeti érdekek ilyetén képviselete „megfelel az európai normáknak és az európai szokásoknak”.

Csíkszeredában, Londonban, de a Magyarországon élő határon túli magyarok körében is nagy az érdeklődés a január 1-én hatályba lépő törvény iránt – ezt már Wetzel Tamás miniszteri biztos közölte. „Kilencven év adósságát kell most, egy-két év alatt törleszteni” – tette hozzá. Az állampolgársági kérelmet kétezer-kétszáz magyarországi anyakönyvi hivatalban, több mint kilencven külképviseleten, továbbá a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak a megyeszékhelyeken működő ügyfélszolgálati irodáiban lehet benyújtani – mondta Wetzel.

A miniszteri biztos hangsúlyozta: a magyar állampolgárságnak két föltétele van: magyar nyelvtudás és annak igazolása, hogy az illetőnek vannak magyar állampolgárnak született fölmenői. Akinél nem merül föl bűnüldözési, vagy nemzetbiztonsági kizáró tényező és a két föltételnek megfelel, az magyar állampolgárságot kap. Az eddigi egyéves elbírálás pedig most három hónapra zsugorodik  – közölte a szakember.

Újságírói kérdésre Wetzel Tamás azt mondta: eddig Kolozsvárott, Csíkszeredában és Szabadkán volt a legnagyobb az érdeklődés a magyar állampolgárság iránt: e három helyen eddig összesen hat-hétezer ember tudakozódott a magyar állampolgárságról „és hónapokra előre foglalták le az időpontokat”.

Semjén ezt azzal egészítette ki, hogy a határmenti – például esztergomi vagy csengeri – anyakönyvvezetők föl lettek készítve a határ túloldaláról érkező kérelmekre, mert míg egy csíkszeredai magyar a helyi konzulátuson kérheti az állampolgárságot, addig szatmárnémeti nemzettársának egyszerűbb azt Csengerben kérnie, mint Kolozsvárott. Hozzátette: a nagy érdeklődésre való tekintettel az Egyesült Államokba akkreditált magyar diplomaták körutat tesznek az egész országban, hogy „például Texasból ne kelljen fölmenni Los Angelesbe”, az ottani konzulátusra.

A hvg.hu azt kérdezte Semjén Zsolttól: a magyar kormány számít-e Szlovákia ellenlépéseire. „Vége annak az időnek, amikor Magyarország a nemzeti érdekeit alárendelte más ország belpolitikájának” – felelt portálunknak a miniszterelnök-helyettes. „Soha többet magyar nemzeti érdeket nem rendelünk alá szlovák belpolitikai hullámverésnek. Az, hogy kinek adunk magyar állampolgárságot, Magyarország belügye” – tette hozzá. Úgy folytatta: „Mi a létező legjobb viszonyra törekszünk Szlovákiával, de ebbe nem fér bele az, hogy a saját nemzeti érdekeinket és az emberi jogokat alárendeljük a szlovák politika hullámverésének.” Közölte: „Magyarország senkinek nem ad ki információt magyar állampolgárságról semmilyen más országnak, semmilyen körülmények között”.

Arra is kíváncsiak voltunk, vajon a törvény nem generál-e Kijevvel is feszültséget, tekintettel arra, hogy az ukrán törvények nem ismerik el a kettős állampolgárságot? Semjén elmondta: a magyar kormány ez ügyben tárgyalt az ukrán politikai vezetéssel. Elismerte: a kérdésben meglévő állítás igaz, de ez főleg nem a százezres magyar, hanem a tízmilliós orosz kisebbség miatt van így. Úgy folytatta: számos kárpátaljai románnak van román, szlováknak szlovák útlevele, akkor „Magyarországnak nem kellene problémát csinálnia abból, hogy annak a maroknyi kárpátaljai magyarnak megadjuk a magyar állampolgárságot. Mi sem vagyunk alávalóbbak egyetlen más nemzetnél sem”. Azt mondta: a világ egyértelműen a kettős vagy többes állampolgárság irányába halad és „egy ország számára voltaképpen öncsonkítás, ha ezektől az állampolgáraitól elveszi a saját állampolgárságát”. Aláhúzta: „nem mondunk le arról, hogy egy, a világban bárhol élő magyar megkaphassa a magyar állampolgárságot”.

A hvg.hu afelől is érdeklődött, hogy mit tesz a magyar kormány azokkal a kárpátaljai nem magyarokkal, akik megtanulnak párszáz szót magyarul és mivel föl tudnak mutatni magyar állampolgár ősöket – abból a célból, hogy az Európai Unió állampolgáraként Londonban vagy Stockholmban legálisan munkát kaphassanak –, kérik a magyar állampolgárságot. „A magyar állampolgársági törvény nem etnikai alapon működik” – közölte Semjén Zsolt. Egy, a magyar kultúrához és nemzethez kötődő, brassói szász fölmenőkkel bíró ember ugyanúgy megkaphatja a magyar állampolgárságot, „mint az etnikai értelemben vett magyarok”.

A miniszterelnök-helyettes kifejtette, az, hogy a határon túli, állampolgárságot szerzett magyaroknak lesz-e választójoga, nem az állampolgársági, hanem a majdani választójogi törvény függvénye. Hogy a választójogi törvény milyen lesz, azt „a Parlament bölcsessége dönti majd el”, az ő személyes álláspontja az, hogy a magyar lakcímkártyával nem rendelkező magyar állampolgárok egyéni választókerületben ne szavazhassanak, listás szavazati joguk azonban legyen.

A hvg.hu kérdésére, hogy ezek szerint a magyarországi választási kampány idején Dunaszerdahely, Csíkszereda vagy Beregszász tele lesz Orbán Viktort, Vona Gábort,  esetleg Mesterházy Attilát ábrázoló óriásplakátokkal, Semjén úgy felelt: „Ezt mindenkinek a fantáziájára bízom”, a magyar állampolgárságból ugyanis nem következik a választójog. „A választójogi törvény pontosan meg fogja határozni, hogy kinek, hogy lesz szavazati joga” – ismételte megt.

Szegő Péter