A parlamenti államtitkár kiemelte, hogy egyetlen párt sem nyújtott be olyan módosító javaslatot, ami jelenlegi formájában, hatályában fenntartotta volna ezt a szabályozást. Rétvári Bence azt mondta, azért tartották szükségesnek megszüntetni a lobbitörvényt, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Erre számos szakértő felhívta a figyelmet - fűzte hozzá. Az Országgyűlés hivatalának statisztikái szerint a lobbitörvényt alapján bejelentendő lobbiesemények száma negyedévenként 20-25 körül mozgott. Ez csupán apró töredéke annak, ami lobbitevékenységként megvalósulhatott.

Mint az államtitkár kifejtette: lobbiesemény lehet, amikor egy lobbista meglátogatja a döntéshozót irodájában, vagy akár telefonon egyeztetnek valamilyen kérdésről. Ugyanakkor a jogszabály tartalmazott indokolatlan rendelkezéseket. Erre példaként említette, hogy indokolatlanul előnyben részesítették a lobbistákat az érdekképviseleti szervekkel szemben, hiszen egyedi döntések meghozatalakor kötelező volt a lobbistákat fogadnia a döntéshozónak, míg egy társadalmi érdekképviseletet, szakszervezetet, kamarát nem. Így aránytalanság lépett fel a fizetett lobbisták javára a közérdekből önkéntesen tevékenykedő szervezetekkel szemben - emelte ki.

Arra a felvetésre, hogy nem tart-e a kormány attól, a szabályozás hatályon kívül helyezésével átláthatatlanná válnak a lobbitevékenységek azt mondta, hogy az előző törvény rossz irányból fogta meg a lobbitevékenységet. 

Kirakattörvény volt, ami a közbeszéd szintjén alkalmas volt annak a látszatnak a keltésére, hogy a kormány a korrupció ellen fellép, de valójában semmiféle eredményre nem vezetett - summázta a kereszténydemokrata politikus, hozzátéve: nem lettek tisztábbak a közpénzügyek. 

A társadalmi részvételről szóló törvény arra törekszik, hogy a lobbitörvényhez képest jobb megoldásokat találjon - mutatott rá. Kitért arra, hogy teljesen nyilvános adat, mely szervezet egy minisztérium stratégiai partnere. Ezek a szervezetek a fontosabb döntések meghozatala előtt kifejthetik álláspontjukat, s velük stratégiai megállapodást kell kötni. Ez közérdekű adat, és szintén hozzáférhető, mint ahogy az egyeztetésekről készült emlékeztetők is - mondta. 

További lépésként említette Papcsák Ferenc korábbi elszámoltatási kormánybiztos javaslatát a köztávolság tartás jogintézményéről. Ennek az a lényege, hogy akik közpénzhez szabálytalanul jutnak, vagy azzal szabálytalanul bánnak, illetve valamilyen korrupciós ügybe keverednek, azokat a későbbiekben tartósan eltiltják, hogy a közpénzhez jussanak akár közbeszerzési eljárásban, akár beszállítóként, vagy köztisztviselőként. Aki egyszer az állammal szembeni tisztességes eljárás követelményeit megszegi, és ez jogerősen kimondatik, ne legyen lehetősége a továbbiakban közpénzekhez jutni.

A lobbitörvényt a parlament 2006.februárjában fogadta el, és szeptember 1-jén lépett hatályba. A jogszabály többek között azt rögzítette, hogy a lobbitevékenység a közhatalmi döntések tartalmát befolyásoló, üzletszerűen végzett tevékenység. A közhatalmi körbe tartozik a parlament, a kormány - és annak szervei -, valamint a helyi önkormányzatok. Szakértők már 2006. augusztusában kétségesnek tartották a lobbitörvény sikerét. 

Kégler Ádám az MTA szakértője akkor azt mondta, hogy nagyon sok civil szervezet úgy érezheti, hogy kiszorul az érdekérvényesítésből, hiszen a nem kormányzati szervezeteket nem érinti a vonatkozó rendelet. Kopiás Gábort, az Első Magyar Lobbi Szövetség tagja arra mutatott rá akkor, hogy abban is eltérés mutatkozik a nyugat-európai országok, vagy épp az Egyesült Államok és Magyarország között, hogy az ország méreteihez képest több képviselő van a magyar parlamentben, így könnyebben eljuthat például egy polgármester, vagy egy civil szervezet kérése is a döntéshozókhoz. A Transparency International Magyarország (TI) 2008-ban bemutatott országtanulmánya szerint a vállalkozásokra és a versenyre vonatkozó jogszabályok elvileg megfelelő alapot biztosítanak a vállalkozás szabadságához és a tiszta verseny érvényesüléséhez, a törvények végrehajtásánál azonban komoly hiányosságok jelentkeznek, a tágabb jogszabályi környezet pedig korrupciós mechanizmusokat generál. Leginkább az adózásra vonatkozó jogszabályok, a reformra  szoruló pártfinanszírozási törvény, a "közbeszerzési törvény kiskapui, a nem működő lobbitörvény és a rosszul működő csődtörvény miatt alakulnak ki ezek a rendszerszerű mechanizmusok" - mondta akkor Alexa Noémi, a TI magyarországi tagozatának az igazgatója. 

A módosítás szükségességére hívta fel a figyelmet szintén 2008-ban a Public Affairs Tanácsadók Szakmai Szövetsége (PATSZ), mert jelenlegi formájában nem segíti kellőképpen a lobbizás átláthatóvá tételét. Idén szeptemberben a közhatalmi döntéshozatal, így a jogalkotás átláthatósága és hatékonysága érdekében a TI javasolta a lobbizás átfogó szabályozását.