"A világhálóra felkerült hangfelvételek magánbeszélgetések. Ezek - több esetben vágott formában történt - nyilvánosságra hozatalát törvénytelennek tartom. Következésképp a szükséges jogi lépéseket megteszem" - írta Csányi Sándor az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.  Előző nap a Népszabadság internetes kiadásában közölte, hogy az UD Zrt.-hez köthető megfigyelési botrányhoz kapcsolódóan újabb, mintegy húsz, eddig nem ismert hangfelvételt tett közzé egy ismeretlen, magát HungarianDemocratként jegyző felhasználó a YouTube videómegosztó portálon.

A kiszivárogtatott felvételek zömén a nol.hu állítása szerint "Tóth János az UD Zrt. vezetője hallható, s a beszélgetőpartnerei között van Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója és Csányi Erika, az OTP-vezér felesége, valamint maga Csányi Sándor is".

A Csányi Sándort érintő lehallgatott telefonbeszélgetések egy részét azóta már le is törölték a videómegosztó portálról. Az UD Zrt. jogi képviselője az MTI-nek csütörtökön azt mondta, hogy ügyfelei "már meghallgatták az internetre felkerült hangfelvételeket, és valószínűsítik, hogy azok manipuláltak, vágottak, ennek teljes bizonyossággal történő megállapításához szakértői vizsgálat szükséges".

Futó Barnabás álláspontja szerint, miután a hangfelvételek nyilvánosságra hozásához az érintettek nem járultak hozzá, felmerül a magántitok jogosulatlan megismerésének, illetve a különleges személyes adatokkal való visszaélés gyanúja. "Azt várjuk, hogy a nyomozó hatóságok hivatalból megindítják a szükséges eljárásokat, ám ha erre nem kerül sor, akkor feljelentést teszünk" - mondta az UD Zrt. jogi képviselője. Szerinte segítheti a történtek tisztázását, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal - a Nemzetbiztonsági Hivatal utódja - belső vizsgálatot indított annak tisztázására, honnan kerültek ki a hangfelvételek.

A Magyar Nemzet csütörtöki számában írt arról, hogy vizsgálatot indított az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), miután újabb, a titkosszolgálatok által rögzített hanganyagokat tettek fel a YouTube videomegosztó portálra. A napilap információi szerint az AH azt vizsgálja, hogy a hangfelvételek között található-e olyan, amelyet a polgári elhárítás nem adott át a nyomozó hatóságnak, amikor a lehallgatási üggyel összefüggésben eljárások indultak.