A közlemény szerint a közterület-felügyelő hivatalos személy, így igazoltathat is, minek következtében a bliccelők elveszítik annak lehetőségét, hogy fiktív adatokat diktáljanak be az ellenőrnek, hiszen nem bújhatnak ki a személyazonosságukat igazoló okirat bemutatása elől. A BKK, a BKV és a közterület-felügyelet megállapodása alapján keddtől 3 hónapos próbaidőre a közterület-felügyelők - előzetes képzést követően - a BKV-ellenőrökkel közösen látnak el szolgálatot. A közös fellépésre a Rákóczi úton közlekedő autóbuszjáratokon (pl. 7, 7E, 173, 173E jelzésű autóbuszokon), továbbá a 4-es és 6-os villamosok teljes vonalán számíthatnak az utasok - tették hozzá.

Az ellenőri feladatokat továbbra is a BKV ellenőrei látják el, a közterület-felügyelők, mint igazoltatásra jogosult hivatalos személyek, abban lesznek a segítségükre, hogy azon jegy vagy bérlet nélkül utazókat igazoltassák, akik nem hajlandók személyazonosságukat hivatalos, fényképes igazolvánnyal igazolni, igazoltatás megtagadása esetén pedig rendőri közreműködést kér az eljáró felügyelő. A közlemény szerint a BKK elsődleges célja, hogy növekedjen az utasok biztonságérzete és a járműveken a biztonság, ennek része a közterület-felügyelők bevonása mellett a járművek bekamerázása, és az ehhez szükséges - szintén nemrégiben megszületett - jogszabályi változás is.

A tájékoztatás szerint a BKV-nak jelenleg 34,8 milliárd forint pótdíjból származó kintlévősége van, amit  fejlesztésekre, új járművekre lehetne fordítani, ha a bliccelőktől valós személyi adatok alapján a BKV ezt be tudná hajtani. Az elmúlt év adatai alapján a "pótdíjazási események" során a bliccelők 43 százaléka nem igazolta magát hivatalos okmánnyal, hanem bediktálta az adatokat, vagy fénykép nélküli dokumentumot adott át adatfelvételre. A BKV becslései szerint egyébként a közösségi közlekedéssel utazók mintegy 13 százaléka bliccel, ami évente átlagosan körülbelül 10 milliárd forinttal rövidíti meg a közlekedési társaság kasszáját - áll a közleményben.