A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke szerint a médiatörvény reklámszabályai kedvezőbbek az eddigi rendelkezéseknél, a médiumokra kiszabható bírságok mértéke azonban bizonytalanságot okoz a televíziós piacon.

Málnay B. Levente az MTI-nek előrelépésként értékelte a termékelhelyezés és az osztott képernyős reklámok engedélyezését. Üdvözölte azt is, hogy az új médiatörvény csupán egész órától egész óráig terjedően maximálja a reklámidőt, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor a hirdetések időtartama egyetlen, bárhogyan számított órában sem haladhatta meg az engedélyezettet. A MEME elnöke szerint e rendelkezések - amellett, hogy összhangban vannak az Európai Unió audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvével - az elektronikus médiaipar érdekeit is szolgálják. Úgy vélekedett: ugyanez igaz a tulajdonosi korlátoknak az eddiginél ésszerűbb szabályozására is.

Málnay B. Levente ugyanakkor úgy tartja, hogy a bírságok összegének nagymértékű emelkedése nem segíti a kiszámíthatóságot, amely a piaci szereplők számára az egyik legfőbb érték. Felidézte, hogy amíg a korábbi médiatörvény alapján például reklámidő-túllépés miatt a jogsértéssel elért bevétel duplája lehetett a büntetés, az új jogszabály nem tartalmaz hasonló megkötést, és a hatóság szabad mérlegelésére bízza a bírság mértékének megállapítását.

A jelentős befolyásoló erővel rendelkező televíziók - jelenleg az RTL Klub és a TV2 - esetében 200 millió forintig, más médiaszolgáltatóknál 50 millió forintig terjedő bírság a televíziós iparágon belül tanácstalanságot szül, a MEME ezért azt javasolja: a médiatanács széles mérlegelési jogát pontosítsák annak érdekében, hogy kiszámító legyen, milyen mértékű büntetéshez vezethetnek egyes jogsértések - ismertette az egyesület elnöke. Hozzátette: a szankciónak egyenes arányban kell állnia a jogsértés súlyával, így a százmilliós büntetés akkor lehet indokolt, ha egy szolgáltatónak 50 millió forintos haszna van a médiatörvény tudatos megsértéséből. Véleménye szerint a szakmát és a közvéleményt is megnyugtathatná, ha rögzítenék a bírság kiszabásának kritériumait.

Volt egyeztetés

Arra a kérdésre, hogy a médiatörvény kidolgozásakor az előterjesztők egyeztettek-e a műsorszolgáltatókkal, úgy felelt: több, a törvény által szabályozott kérdéskörben, így a reklámszabályokkal kapcsolatban is történt egyeztetés. A műsorkvótákról szólva Málnay B. Levente elmondta: noha például Csehországban engedékenyebb a szabályozás (az ottani jogszabály arra kötelezi a szolgáltatókat, törekedjenek a kvóták elérésére), a hazai médiatörvény is lehetővé teszi, hogy a televíziók - hatósági szerződéssel - a jogszabályban meghatározott arány fokozatos elérése mellett három évre mentességet kapjanak a rájuk esetleg ésszerűtlen terhet rakó kötelezettségek alól.

A Chello Central Europe Zrt. vezérigazgatójaként dolgozó Málnay B. Levente példának hozta, hogy a vállalat portfóliójába tartozó Spektrum Televízió versenytársait külföldön jegyezték be, így a magyarországi kvóták rájuk nem vonatkoznak. Mint mondta, a tudományos és ismeretterjesztő tv-csatornákon sugárzott műsorok nagy része rendkívül költséges, hazai előállításuk az előírt arányban nem kivitelezhető, ezért - folytatta - indokolt, hogy a Spektrum felmentést szerezhessen a hazai gyártású műsorok arányát előíró egyharmados kvóta alól. Hozzátette: a mennyiségi szemléletnél egyébként is fontosabbnak tartja, hogy a televíziók minőségi helyi műsorokat készítsenek.

Kiemelt események

A médiatörvény kizárólagos közvetítési jogokról is említést tesz, kimondva, a televíziók nem gyakorolhatják azokat oly módon, hogy a közönség több mint 20 százalékát kizárják a kiemelten nagy jelentőségű események - előfizetési díj nélküli - nyomon követéséből. Hogy melyek ezek az események, azt a médiatanács állapítja meg. Ezzel kapcsolatban a MEME elnöke elmondta: több nyugat-európai, így a brit médiatörvényben is található hasonló rendelkezés. 

Fontosnak nevezte, hogy a médiatanács konzultáció után dönthet a kiemelten nagy jelentőségű eseményekről. Ezek közé tartozhat például az olimpia vagy a futball-világbajnokság döntője, amelyet érdemes lényegében százszázalékos lefedettséggel rendelkező csatornának adni, vagy számukra az átadás kötelezettségét előírni - mondta. Meggyőződése szerint ugyanakkor a kiemelt jelentőségű események körét - például a sportközvetítések esetében - nem lenne ésszerű ennél sokkal szélesebben megszabni. A műsorszolgáltatási díjakkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy azok kérdését a médiatörvény nyitva hagyta. Ez Málnay B. Levente szerint reményt ad arra, hogy idővel az iparág érdekeit szem előtt tartó, a piacra lépést segítő díjszabás lép életbe, ami - hangsúlyozta - nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Magyarország megtartsa médiapiaci pozícióit a térségben.