Hoffmann Rózsa a Fókuszban a közoktatás című, a XI. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításhoz kapcsolódó szakmai fórumon közölte:  a kormány tavaszi hivatalos törvényalkotási programjában ugyan nem szerepel ez a két törvény, de ennek csak az az oka, hogy a soros európai uniós elnökség nagyon leterheli a kabinetet, így a testület úgy döntött, tervébe csak azokat a jogszabályokat veszi fel, amelyeket mindenképpen meg akar alkotni.

Ha mégsem a tervek szerint alakulnak az események, akkor a szeptemberi ciklusban mindenképpen a parlament elé viszik a két törvényt - tette hozzá. Mint az államtitkár elmondta, több ezer oldalnyi vélemény érkezett hozzájuk, most a háttérmunkánál tartanak, ehhez "kell egy kis csend és nyugalom". Meglátása szerint az eredetileg közzétett közoktatási törvény koncepciója a vita során sokat csiszolódott. Az oktatási államtitkárság csapata szisztematikusan dolgozik, és továbbra is nyitottak minden észrevételre - hangsúlyozta.

Hoffmann Rózsa utalt arra: az 1993-ban elfogadott, jelenleg érvényben lévő közoktatási törvényt az utóbbi 8 évben 46-szor módosították, s "az agyonváltoztatott törvény" újabb módosításainál további ellentmondások keletkezhetnének a törvény szövegében, ezért van szükség új közoktatási törvényre.

Szándékaik között említette, hogy szabályozzák a közoktatás tartalmát, mert jelenleg nincs ilyen rendelkezés, ugyanakkor az ezt meghatározó alaptantervvel építeni kell az iskolák önállóságára. A Nemzeti Alaptanterv kötelezően ír majd elő bizonyos tartalmi elemeket, de emellett lesznek szabad órakeretek is, ennek megfelelően például a Harry Pottert is lehet majd tanítani az iskolákban - mutatott rá.

A tanárok bérezésének el kell érnie, majd meg kell haladnia az átlagos értelmiségi fizetést. Ezzel együtt meg kell hagyni őket a közalkalmazotti jogviszonyban, de létre kell hozni egy külön pedagógus-bértáblát. A magasabb fizetés ahhoz kell, hogy ne hagyják el a pályát a tehetséges tanárok, illetve ahhoz, hogy ne kelljen megélhetésükhöz másodállást vállalniuk - hangsúlyozta.

Hoffmann Rózsa kiemelte: egy felmérés alapján a pedagógusok 90 százaléka azt mondja, szükségük van a szakmai ellenőrzés, különben elbizonytalanodnak a munkájukban. Ehhez kapcsolódóan megemlítette: a tíz évvel ezelőtt kidolgozott, a katolikus közoktatásban bevezetett ellenőrzési rendszer nagyon jól működik.

Kitért arra, hogy a következő tanév elejére jogszabályilag megalapozzák, majd a rá következő tanévben megkezdik a tanárokat ellenőrző szakértők képzését. A jövőbeli szakértők dolga az lesz, hogy nyilvánosságra hozott szempontok alapján sorra vegyék, milyen színvonalú volt a vizsgált tanárok egy-egy tanórája.

Meglátása szerint a 6 és 8 osztályos gimnáziumoknak az összes középiskola 3-4 százalékát kell csak kitenniük, mert ezeknek az igazán tehetséges gyermekekkel kell foglalkozniuk. Nem adminisztratív eszközökkel akarják korlátozni a 6 és 8 osztályos gimnáziumok számát, de minőségi kritériumokat fogalmaznak meg velük szemben.

Szólt arról is, hogy a kötelező közösségi munkát a későbbiekben az érettségi feltételévé teszik. Előadásában fontosnak tartotta "a munka becsületére, a kötelességtudatra és az igazmondásra" való nevelést, ezért olyan iskolarendszert szeretnének létrehozni, amelyben ezek az értékek előtérbe kerülnek.

Hoffmann Rózsa az MTI kérdésére az előadás után elmondta: "a legtöbb kérdésben teljes egyetértésre jutottak" Pokorni Zoltánnal, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnökével a törvények tervezete kapcsán. Mint közölte, valójában számítottak az éles szakmai vitákra a koncepciók közzététele után, azonban mindent egybevetve kisebb korrekciókkal ugyan, de "csaknem százszázalékos igenlést" kaptak a szakmától.

A kritizálók több részletkérdést hiányoltak, kifogásoltak vagy nem értettek, ám teljes visszautasítást egyetlen szervezet vagy magánszemély részéről sem tapasztaltak - mondta az oktatási államtitkár.

Közlése szerint ha minden az eredeti tervek szerint megy a törvényhozás során, az érettségit érintő változások akkor is csak 2014-től lépnek majd életbe. A 6 és 8 osztályos gimnáziumok számára támasztott kritériumok érvényre juttatásának is lesz egy 3 éves türelmi időszaka, s a főiskolai karokkal szemben támasztott követelményekben is lesz türelmi időszak - fűzte hozzá.

A pénteken megnyílt, kétnapos nemzetközi oktatási szakkiállításon, csaknem 200 standon, a magyarországi felsőoktatás szinte valamennyi intézménye várja az érdeklődőket, rajtuk kívül külföldi egyetemek, nyelviskolák is képviseltetik magukat. A kiállításon a felvételiző diákok érdeklődhetnek felvételi esélyeikről és lehetőségeikről, a szakokról, a képzési rendszerről, a tanulmányi és szociális juttatásokról, vagy éppen a kollégiumi elhelyezésről.