„A médiatörvény ügyében a magyarországi demokráciát, a jogállamiságot, a sajtószabadságot felszámolással fenyegető kormányzati lépések ellen konzervatív, liberális és baloldali politikusok – köztük uniós tagállamok kormányainak képviselői és más rangos politikusok – európai parlamenti és nemzeti parlamenti képviselők valamint ugyancsak rangos konzervatív, liberális és baloldali lapok, nemzetközi szervezetek emelték fel szavukat” – indította sajtótájékoztatóját az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának alelnöke. Kovács László közölte: az Orbán-kormány a támadásokra úgy reagált, hogy a bírálók el sem olvasták a törvényt, illetve, hogy a bírálatok mögött az MSZP által vezérelt nemzetközi összeesküvés áll.

Kovács közölte: mindezt az a Fidesz állítja, amelynek 2003-ban, a Kereszténydemokrata Világszövetség portugáliai kongresszusán egy, az emberi jogok megsértése miatt megszületett, eredetileg Kubát és Burmát elítélő határozatába – az Orbán Viktor vezette küldöttség által beterjesztett javaslatot elfogadva – az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon akkor már túl lévő Magyarországot is bevették. A volt külügyminiszter úgy folytatta: ellenzékiként az Európai Néppárt vezetőségi tanácskozásain Orbán Viktor rendszeresen „súlyos vádakkal illette az akkor kormányzó szocialistákat”.

A jelek szerint internetes és telefonos gyűlöletkampányt indított a Fidesz az MSZP ellen – mondta Kovács, arra alapozva, hogy a szocialista pártot becsmérlő, pénzt és technikát nem kímélő automata telefonhívások érkeznek sokakhoz. „Jogi szakértőink meg fogják vizsgálni, hogy milyen jogi lépésekkel lehet ez ellen fellépni” – tette hozzá.

A Fidesz hazugságrágalma egyszerre nevetséges és sértő az MSZP-re nézve, mert a szocialisták nem külföldön és titokban léptek föl a médiatörvény ellen, hanem Magyarországon és nyíltan – folytatta az ellenzéki politikus. Hangsúlyozta: a médiatörvényhez benyújtott nyolcvannyolc módosító javaslatból a kormánypárti többség egyet sem fogadott el. A törvény megszavazása után pedig az MSZP Schmitt Pál köztársasági elnökhöz fordult, hogy ne írja azt alá, hanem küldje el normakontrollra az Alkotmánybírósághoz, de mivel nem így tett, ezért a párt fordult a testülethez, emellett a médiatörvény visszavonását és újratárgyalását kérte a kormányzattól. Mindez azonban süket fülekre talált – húzta alá az MSZP alelnöke.

Kovács úgy vélte, a Fidesz-rágalmak nemcsak a szocialista pártot sértik, hanem „az ügyben megszólaló külföldi politikusokat és újságírókat is”. Az ellenzéki politikus úgy látja: Orbán Viktort és a magyar kormányt nem az MSZP járatja le, hanem – például a legutóbbi, strassburgi szereplésével – saját maga. Az Európai Parlamentben Orbánt a másikra való odafigyelésnek és a nyitottságnak a teljes hiánya mellett a cinizmus jellemezte – vélte Kovács, aki szerint a legnagyobb felháborodást Orbánnak azon kijelentése váltotta ki, hogy megvédte Magyarországot és a magyar népet a sértegetéstől, ugyanis a felszólalók egyike sem bírálta sem Magyarországot, sem a magyar népet.

Strassburgi szereplésével a miniszterelnök bebizonyította, „hogy tényleg nem éri a demokrácia lényegét” – bírálta a kormányfőt Kovács László. Közölte: a Financial Timesnak írt cikkében Orbán úgy fogalmazott, hogy „my presidency”, holott a soros elnökség nem egy személyhez, hanem egy országhoz kötődik. A magyar népet pedig nem a bírálatoktól védte meg, hanem a demokráciától, a jogállamtól a sajtószabadságtól igyekszik megóvni – vélte a volt külügyminiszter, aki szerint nagy megütközést keltett, amikor európai parlamenti beszéde végén a kormányfő azt mondta, hogy készen álla a harcra. „Ki ellen? A többi huszonhat tagállam ellen? A demokrácia, a jogállam, a sajtószabadság ellen?” – tette fel a kérdéseket az MSZP alelnöke. „Ezt a harcot ő el fogja veszteni” – figyelmeztetett Kovács.

Kovács László megjegyezte, a bíráló újságok között több konzervatív lap volt – így a Die Welt és a Die Presse –, mint baloldali. A politikus ezzel együtt elismerte: „Strassburgban a konzervatív Néppárt meglehetősen visszafogottan viselkedett”. Hozzátette: Joseph Daul sem dicsérte a médiatörvényt, hanem azt mondta, miszerint reméli, ha az Európai Bizottság kifogást emel a médiatörvény ellen, akkor a magyar kormánytöbbség módosítani fogja azt.

A volt külügyminiszter emellett arra is fölhívta a figyelmet, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnök budapesti útja előtt tett egy nyilatkozatot, melyben kijelentette, hogy „a sajtószabadság számomra szent dolog”. Kovács szerint ezt azért fontos, mert ötéves uniós biztossági tagsága alatt tíz soros elnökséget ért meg, de ilyet az Európai Bizottság elnökétől nem hallott. „Nyilván meg volt az oka, hogy ezt szükségesnek tartotta hangsúlyozni”. Hozzátette: több mint húsz felszólalás bírálta a médiatörvényt.

Kovács arra is fölhívta a figyelmet, hogy minden hozzászóló támogatásáról biztosította a magyar soros elnökség programját. Az MSZP alelnöke szerint a gazdasági kormányzás, az európai szemeszter, az európai energiapolitika, a cigánystratégia közös, összeurópai ügy, míg a Duna-stratégia ugyan nem az, de az unió számos tagállamát érinti. Ezek megérdemelték is meg is kapták a támogatást – jelentette ki Kovács, aki ismételten hangsúlyozta: a bírálatok nem Magyarországnak vagy a magyar népnek, hanem a magyar kormánynak, illetve „a demokráciát, a jogállamiságot aláásó” intézkedéseknek szóltak, melyek közt a médiatörvény „egy gyászlobogó a jogállamiság romjain vagy egy koszorú a demokrácia sírján”.