Az Európai Bizottság január 21-én küldte el a magyar hatóságoknak azt a levelet, amelyben a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait fejti ki, választ kérve azokra. Neelie Kroes szóvivője, Jonathan Todd akkor azt mondta, a testület észrevétele szerint a magyar médiatörvény a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra az uniós irányelvben rögzített feltételeken túl is vonatkozik.

Neelie Kroes kifogásolta, hogy a jogszabály a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra is kiterjeszti, és ezzel kapcsolatban egyéni esetekben túl tág értelmezési lehetőséget biztosít. A harmadik vitatott felvetés a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását érinti: a biztos szerint korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll a lehetősége az idevágó szabályok túlterjeszkedő alkalmazásának.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleménye szerint az Európai Bizottság levele arra hívja fel a figyelmet, hogy a médiatörvény valószínűleg nem minden tekintetben áll összhangban az uniós joggal. A tárca megerősítette: ha a testület kifogása megalapozott, a kormány a szükséges pontokon kész módosítani a jogszabályt. Kovács Zoltán január 24-én azt közölte, hogy a kormány az arra adott válasszal együtt teszi majd közzé az Európai Bizottság levelét, amelyben a testület a médiatörvénnyel kapcsolatos észrevételeit fogalmazta meg. Neelie Kroes levele ugyanakkor még aznap kiszivárgott.