A médiaügyekért felelős uniós biztos a magyar médiaalkotmánnyal és médiatörvénnyel kapcsolatban három problémát vetett fel - idézi fel blogján a TASZ azt a két héttel ezelőtt az igazságügyi tárcához érkezett levelet, amelyben Neelie Kroes további pontosítást kért a nemrég életbe lépett magyar jogszabályokról, valamint aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a médiatörvény ellentétes lehet az uniós jogrendszerrel.

Kroes a következő pontokat találta problémásnak: egyrészt a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének kiterjesztését a lekérhető szolgáltatásokra, azaz az internetes videorovatokra. A másik kérdés a származási ország elvének áthágására vonatkozott, miszerint a magyar törvények lehetőséget biztosítanak arra, hogy nem magyar szolgáltatóval szemben is fellépjen a magyar hatóság, ha úgy ítéli meg, hogy a magyar médiatörvényt megsértette egy másik uniós tagországban működő, de Magyarországon is elérhető elektronikus média. A harmadik kérdés pedig a regisztrációra vonatkozott, vagyis hogy mi is az indoka annak, hogy valamennyi, tájékoztatást, szórakoztatást vagy oktatást végző gazdasági célú honlapot regisztrálni kell a hatóságnál.

A kormány részéről Navracsics Tibor hétfőn válaszolt az uniós biztosnak. A válaszból - írja a TASZ - két fontos dolog derül ki: egyrészt a kormány kész egyeztetni a médiatörvényről, és akár módosítani is azt, ami az eddigi pökhendi kommunikációhoz képest nagyon pozitív elmozdulásnak tekinthető, ugyanakkor a kormány nem érti sem a vonatkozó uniós irányelvet, sem a média működését, és még mindig reménykedik benne, hogy Kroes nem olvasta a médiatörvényt.

A lekérhető videókra vonatkozó kiegyensúlyozottsági követelményt a 15 évvel ezelőtti elavult médiatörvény szabályainak kiterjesztésével magyarázza a kormány, írja a szervezet, márpedig, folytatják, a kiegyensúlyozottság már a tévék és rádiók esetében is szinte teljesen igazolhatatlan, ennek a szabálynak a további médiaszolgáltatókra való kiterjesztése viszont észérvekkel egészen biztosan nem indokolható.

A TASZ rávilágít, hogy a kormányzati válasz több helyen tárgyi tévedéseket is tartalmaz. Így például a kiegyensúlyozottság követelményével szembeni bírsággal kapcsolatban. Mert ugyan a médiatörvény a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése miatt médiaigazgatási bírság kiszabását nem teszi lehetővé, azonban eljárási bírság kiszabható. Eközben a kiegyensúlyozatlan tájékoztatás miatti panasz alapján a sokat kifogásolt válaszadási jogot mégis bevezeti a törvény, azt sugallni tehát, hogy nincs szankciója a kiegyensúlyozottság követelményének a tévék, rádiók és lekérhető szolgáltatások esetén, egyszerűen nem igaz - szögezik le.

A regisztrációs kötelezettségről a kormány azt választ adta, hogy ha egy törvény azt deklarálja, hogy a regisztráció nem korlátozza a sajtószabadságot, akkor az nem korlátozza, és slussz-passz, pedig pedig egy ilyen szabály mindenféle normatív tartalmat nélkülöző önellentmondás; a regisztrációs kötelezettség a sajtó szabadságának korlátozását jelenti, hiszen feltételhez köti a lapalapítást - hívják fel a figyelmet a TASZ jogászai.

Az az irányelv, aminek a médiatörvénynek meg kell felelnie, csak igen szűk körben szabályozza a médiát - mutat rá a TASZ cikke. Ez azonban - szól a bejegyzés - nem jelenti azt, hogy más európai jogszabályoknak, így az Európa Tanács Emberi Jogok Európai Egyezményének, ne kellene megfelelnie a magyar médiaszabályozásnak.

A jogvédő szervezet végül arra is kitér: az Európai Alapjogi Charta 11. cikke, azaz a szólás- és sajtószabadság megsértése szempontjából is vizsgálhatók lennének ugyan a magyar törvények, de az Alapjogi Chartán alapuló vizsgálatnak, tehát emberi jogi vizsgálatnak egyelőre nincs gyakorlata az Unióban, ezzel kapcsolatban kicsi az esélye bármiféle eljárásnak.