Az ukrán kisebbség 21 tagú önkormányzatában a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület (MUKE) 13, a Kijevi Rusz Magyarországi Ukrán Hagyományőrző Egyesület 8 mandátumot kapott a január 9-i kisebbségi választásokon. Rucskó Viktor, a Kijevi Rusz vezetője már az ülés kezdetén megszólaló ukrán himnusz alatt is ülve maradt, és ugyanerre biztatta képviselőtársait, azt hangoztatva, "mi a magyar nemzet, és nem az ukránok tagjai vagyunk". A hatályos szervezeti és működési szabályzatra, valamint a kisebbségi törvényre hivatkozva azt követelte, az alakuló ülést magyarul vezessék le, mert mint fogalmazott, "nem értik a nyelvet", és szerinte a többségben lévő frakció tagjai nem is ukránul beszélnek.

Miután a korelnök az ülést ennek ellenére a kisebbségi nyelven vezette le, az ellenzéki frakcióvezető folyamatos bekiabálásokkal zavarta a testület munkáját. Vita bontakozott ki amiatt is, hogy a képviselői esküt a kisebbség nyelvén kellett elmondaniuk. Miután a MUKE 13 képviselője ukránul elmondta az esküszöveget, a kisebbik frakció tagjai ugyanezt magyar nyelven tették meg.

A testület kisebbik frakciója sem a jegyzőkönyvvezető sem a mandátumvizsgáló bizottság tagjaira tett javaslatot nem akarta megszavazni, de 13-8 arányban minden szavazásnál alulmaradtak. A közgyűlés végül Hartyányi Jaroszlavát, a MUKE képviselőjét 13-8 arányban választották meg ismét elnöknek. Miután Rucskó Viktor, a Kijevi Ruszok elnökjelöltje mindössze 8 támogató szavazatot kapott, a frakció tagjai kivonultak az ülésteremből azt hangoztatva, "törvénytelenséghez nem asszisztálnak".

Hartyányi Jaroszlava, a testület újraválasztott elnöke, aki negyedik ciklusát kezdheti meg az országos önkormányzat élén, azt mondta: törvénymódosítást kezdeményeznek, hogy "álkisebbségiek" ne alakíthassanak kisebbségi önkormányzatokat, és ha ezt megteszik, börtönbüntetésre és a közügyektől való eltiltásra ítéljék őket. Az alig pár ezer főre becsült magyarországi ukránok vezetetője a testületbe jutott "álukránok" miatt azt sem zárta ki, hogy a későbbiekben feloszlatják az országos önkormányzatot, és akkor új választásokat kell tartani. Hozzáfűzte, rágalmazás és más bűncselekmények miatt jogi lépéseket tesznek a Kijevi Ruszok ellen.

Rucskó Viktor közölte: mivel az esküt letették, teljes jogú képviselőnek számítanak, és élni is fognak ezzel a jogukkal. Rendkívüli üléseket kezdeményeznek, és ha a helyzet rendeződik, konstruktív ellenzékként, dialógusok kezdeményezésével kívánnak dolgozni az ukrán közösségért. Kijelentette: a szerintük nem jogszerű alakuló ülés miatt feljelentést tesznek, és tudatta: a régi-új elnök ellen már tavaly szeptemberben feljelentést tett az ügyészségen a választások rendjének megsértése, hivatali visszaélés és rágalmazás miatt.

Az alakul ülésen, amelyet az Ukrán Országos Önkormányzat budapesti székházában tartottak, jelen volt a magyar kormány képviselője és az ukrán nagykövet is.

Megalakult a szerb országos önkormányzat is

A következő négy évben is Alexov Ljubomir irányíthatja a Szerb Országos Önkormányzatot, miután a 21 tagú közgyűlés a szombati budapesti alakuló ülésen az addigi vezetőnek szavazott bizalmat. Az Országos Ukrán Önkormányzat megalakulását szombaton Budapesten hangos viták kísérték. A szerb kisebbség önkormányzatában a Szegedi Helyi Szerb Közösség 15, a Srpski Forum Egyesület 6 mandátumot kapott a január 9-i kisebbségi választásokon. A grémium új elnökhelyettesei Rusz Borivoj és Pavlov Milica, a szegedi szerbek képviselői lettek - közölte a kisebbségi érdekképviselet az alakuló ülést követően.