Tanulságos beszámolókat tartottak a korábbi kormányzati vezetők a négy évvel ezelőtti őszi zavargásokról a parlament emberi jogi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottságainak 2006. szeptemberi, illetve októberi közös ülésein - áll a napilap cikkében. Az akkor készült jegyzőkönyveket a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója, Galambos Lajos nyolcvan évre titkosította, így csak azután váltak megismerhetővé, hogy az azóta átkeresztelt hivatal új vezetője, Balajti László altábornagy nemrég feloldotta a minősítést.

A 2006. szeptember 19-én, a tévéostromot követő napon, megtartott közös bizottsági ülésen Szilvásy György akkori kancelláriaminiszter (a nemzetbiztonsági kabinet vezetője) beszámolóját hallgatták meg a politikusok az MTV-székháznál történtekről. A leiratból kiderül, hogy Szilvásy többek között arról beszélt zárt ajtók mögött: sem az NBH, sem a rendőrség nem jelezte előre, hogy a választási kampánygyűléseken túl szélsőséges megmozdulások is lehetnek. Szilvásy megállapítása szerint a tévészékháznál lévő „agresszorok” jelentős részének nem politikai, pusztán károkozási szándéka volt. „Egyszer és mindenkorra leszögezem: ez a csőcselék – nemcsak idézőjelben, hanem valóságosan is – nem a Fidesz vagy az MSZP politikai céljait követte” – mondta a miniszter.

Szilvásy később kérdésre válaszolva elmondta: a tévéostrom előtti Kossuth téri demonstráción többeket is azonosítottak, így például Zagyva Gyulát és Wittner Máriát; előbbi azóta jobbikos lett, utóbbi fideszes parlamenti képviselő. (Az ülésen részt vevő Demeter Ervin fideszes politikus Wittner nevében kikérte magának az összemosást.) De a felsorolásban felbukkan már Budaházy György neve is, akit a jegyzőkönyv furcsa módon „Dunaházi Györgynek” ír - számol be a lap.

Az ülésen jelen lévő Petrétei József akkori igazságügy-miniszter egyik hozzászólásában megemlíti: ha folytatódnak az ehhez hasonló események, akkor el kell gondolkodni a szükségállapot kihirdetésén is. Galambos Lajos akkori NBH-főigazgató pedig arról számolt be: egyik információjuk szerint „légi jármű jogellenes birtokbavételével Budapest területén akartak bizonyos cselekményeket végrehajtani”, de szélsőséges mozgalmak szervezésében „a határon túli eszmeiséggel szimpatizáló magyar nemzetiségű állampolgárok beutazására is keletkezett információ”.