Kiss Ernő, mint felperes, keresetlevelében a rendfokozat használatától és az egyenruha viselésétől eltiltó miniszteri határozat hatályon kívül helyezését kérte. A nyugalmazott tábornok alperesként az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot jelölte meg, a minisztérium megszűnése miatt az eljárás egyszer már félbeszakadt, majd a Belügyminisztérium jogutódlásának megállapítása után indult újra. Kiss Ernő kereseti követelését kiterjesztette az ORFK-ra és a BRFK-ra is. A 2010. december 6-án megtartott első tárgyaláson a három alperes, a BM, az ORFK és a BRFK azt is vitatta, hogy őket jogosan perelte be Kiss Ernő. Ez a jogvita folytatódott a hétfői tárgyalási napon is.

A nyugalmazott tábornok újabb beadványában ismét hangsúlyozza, hogy a miniszteri tiltó határozat jogellenes, mert nem jelölte meg az eltiltás okát, az úgynevezett tekintélyromboló tevékenységet, nem vett figyelembe fontos tényeket. Így azt sem, hogy 2010 februárjában Kiss Ernő életveszélyes fenyegetést kapott telefonon, majd ezt követően találták őt eszméletlen állapotban az utcán. Ezzel kapcsolatban a határozat csupán a bulvár média találgatásaira alapulhat, ami a nyugalmazott tábornok szerit súlyosan jogsértő. Álláspontja szerint a miniszter egyébként is túllépte hatáskörét, mert rendfokozata viseléséről csupán a köztársasági elnök dönthetne.

Az alperesek, a BM, az ORFK és a BRFK közös álláspontja szerint először annak a megállapítása fontos az eljárásban, hogy hol és meddig volt szolgálati jogviszonya Kiss Ernőnek. A szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos másik perben várhatóan április 20-án dönt majd a Fővárosi Bíróság. Ezért kérték az alperesek a per felfüggesztését.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság Tánczos Rita bíró vezette tanácsa hétfői végzésével elrendelte a per felfüggesztését addig, amíg Kiss Ernő szolgálati jogviszonyának kérdésében nem születik jogerős döntés.