A magyar diplomácia vezetője találkozik Nabil al-Arabi külügyminiszterrel és Fajza Abu-an-Naga tervezési és nemzetközi együttműködési miniszterrel, valamint az Arab Liga főtitkárával, Amr Múszával. Az út célja, hogy Martonyi János az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét betöltő Magyarország képviselőjeként a helyszínen tájékozódjon a kialakult helyzetről és felvegye a kapcsolatot az új egyiptomi kormánnyal.
A Külügyminisztérium közölte, hogy "Magyarország határozottan támogatja az Egyiptomban és a térség más országaiban is megindult demokratikus fejlődést, a jogállamiság és az új intézményrendszer kialakulását"; Budapest kész átadni a magyar demokratikus átalakulás tapasztalatait. Martonyi János egyiptomi tárgyalásairól csütörtökön Brüsszelben tájékoztatja az Európai Unió külügyminisztereit, akik előkészítik az Európai Tanács pénteki rendkívüli ülését. Az ülést - amelyen Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli - az EU déli szomszédságában zajló események miatt hívták össze.
Az EU külügyminiszterei pénteken és szombaton Gödöllőn tartanak informális eszmecserét Martonyi János és Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője meghívására. A Külügyminisztérium a javuló közbiztonsági helyzet alapján hétfőn közölte, hogy "fokozott körültekintés mellett" újra biztonságosnak tekinthető a szervezett tengerparti szállodai üdülés Egyiptomban a Vörös-tenger vidékén. A tárca ugyanakkor nem javasolta a beutazást az észak-afrikai ország nagyvárosaiba (Kairó, Szuez, Alexandria, Iszmailija), valamint Felső-Egyiptomba.
Az egyiptomi népfelkelés január 25-én kezdődött, 11 nappal azután, hogy a "jázminos forradalom" menekülésre kényszerítette Zin el-Abidin ben Ali tunéziai elnököt. A biztonsági erők és a tüntetők összecsapásaiban mintegy 300-an meghaltak, a sebesültek száma több ezerre tehető. Az új egyiptomi kormány hétfőn tette le a hivatali esküt. Eszám Saraf, az országot irányító katonai tanács által kormányalakítással megbízott miniszterelnök hat miniszteri poszton hajtott végre személycserét.
Sarafot a múlt héten kérték fel kormányalakításra. Elődje, Ahmed Safik hiába alakította át a kormányt és ígért demokratikus reformokat, a Hoszni Mubarak államfőt megbuktató ellenzéki erők nem fogadták el, mert a régi rezsim emberének tartották. Az újabb utcai tüntetések nyomán a katonai vezetésnek nem maradt más választása, minthogy menessze a veterán politikus Safikot. A minisztercserékkel fokozatosan szorítják ki a hatalomból a Mubarakhoz kötődő előző vezetés tagjait. A katonai kormányzat február 13-án feloszlatta a parlamentet és felfüggesztette az alkotmányt. A hadsereg hat hónapon át irányítja az országot, vagy addig, amíg az alkotmány módosítását követően megtartják az elnök- és parlamenti választásokat.
