szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Megkezdődött kedden a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az Új Magyar Gárda főkapitányának büntetőpere.

Kiss Róbertet folytatólagosan elkövetett hatósági rendelkezés elleni izgatással, valamint két társával együtt egyesülési joggal való visszaéléssel vádolják.

Az V. és XIII. kerületi ügyészség tárgyaláson ismertetett vádirata szerint Kiss Róbert a feloszlatott Magyar Gárda főkapitányaként a társadalmi szervezet megszüntetéséről szóló bírósági döntések ellenére másokat a feloszlatott Magyar Gárda újjáalakítására, további működtetésére buzdított.

Az ügyészség szerint a Magyar Gárda további működésének érdekében Kiss Róbert 2009. július 4-ére a Belvárosba, az Erzsébet térre egy be nem jelentett tüntetést szervezett. A rendezvényen a feloszlatott mozgalom korábbi tagjai és szimpatizánsai, mintegy 300 tüntető vett részt. Közülük többen a gárda formaruhájának részét képező fekete nadrágot és fehér inget viselték, majd amikor Kiss Róbert azt kérdezte, hogy szégyellik-e az egyenruhát, a fekete mellényt is felvették. A rendőrség feloszlatta a tüntetést.

Kiss Róbert egy héttel később a Szabadság térre szervezett demonstrációt, amelyen több ezren jelentek meg, akik ugyancsak a gárda formaruhájának részét képező nadrágot és inget viselték, valamint a mellényt is magukkal vitték. Később Kiss Róbert felhívására felvették azt is. Kiss Róbert a július 11-én történteket a Magyar Gárda közfelkiáltással történt újjáalakulásaként jellemezte. Beszédeiben a feloszlatott szervezettel azonos Új Magyar Gárdába történő belépésre buzdított.

A vád szerint Kiss Róbert mint az újjáalakult gárda főkapitánya általános jellegű napiparancsokat, valamint egyes konkrét rendezvényekre vonatkozó utasításokat adott, melyeket elsősorban a megyei kapitányok útján juttatott el a tagságnak.

Kiss Róbert 2009. augusztus 22-re avatási ünnepséget jelentett be, és erről tárgyalt a rendőrséggel is. Az avatást augusztus 22-én Szentendre határában egy magántulajdonú telken tartották, ahol az új tagok avatása mellett alaki foglalkozásokat, illetve gyakorlatozásokat is tartottak. Ugyanezen a napon Kerepestarcsán is avatás volt. Ott Kiss Róbert érdemrendeket osztott, illetve a kitüntetések kísérő oklevelét az Új Magyar Gárda főkapitányaként írta alá.

Egy hónappal később Kiskunlacházán is avatási ünnepséget tartottak. Kiss Róbert a felsorakozott gárdisták és más jelen lévők felkérésére ígéretet tett arra, hogy a településen állandó gárda-jelenlétet biztosít és hangoztatta, hogy "amíg társadalmi igény van rá, lesz Magyar Gárda". A vádirat azt is rögzíti, hogy a formailag új szervezeti és szolgálati szabályzatban a szervezet nevét "Új Magyar Gárda Mozgalom"-ként rögzítik, hozzátéve, hogy a rövidített név a "Magyar Gárda" lesz. A vádhatóság szerint az újként feltüntetett szabályzat azonban a deklarált célokban, szervezeti felépítésben, feladatkörökben a korábbi szabályozással azonos.

Egy másik vádpontban az Új Magyar Gárda két budapesti szakaszparancsnokát vádolják Kiss Róberttel együtt azzal összefüggésben, hogy 2009. november 22-én Budapesten a gárdisták alakzatban a XI. kerület Kosztolányi Dezső térről a Bartók Béla úton a Gellért tér irányába vonultak, és a szakaszparancsnokok az alárendeltségükbe tartozó szakaszokat vezényszavakkal irányították.

A keddi tárgyaláson Kiss Róbert - akinek védelmét Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője látja el - nem tett vallomást, csak annyit mondott, hogy nem érzi magát bűnösnek. A per a nap folyamán tanúmeghallgatásokkal folytatódik. Az ügyben három tárgyalási napot tűzött ki a bíróság, ennek alapján csütörtökön születhet ítélet.

A Magyar Gárda egyesületet és mozgalmat 2009 júliusában jogerősen feloszlatta a Fővárosi Ítélőtábla, határozatát a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta 2009 decemberében.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!