John F. Kennedy amerikai elnök 1962. március 15-én hirdette ki a négy alapvető fogyasztói jogot – a biztonsághoz, az információhoz, a választáshoz és a képviselethez való jog – összefoglaló, történelminek is nevezhető nyilatkozatát. Ennek a nyilatkozatnak köszönhetően ismerték el nemzetközileg a kormányok és az ENSZ is azt a tényt, hogy minden állampolgár alapvető jogokkal bír, fogyasztóként is. Később a már említett négy jog még néggyel szaporodott: ez lett alapja aztán a Fogyasztóvédelmi Világszervezet, és a hazai fogyasztóvédelmi szervezetek munkájának is. A világnapot 1983-ban ünnepelték először.

"A vásárlók tudatosságát manapság az is jelzi, hogy körülbelül évi százezer panasz fut be a szavatossággal, a jótállással, vagy éppen a megtévesztő reklámokkal kapcsolatban" – árulta el megkeresésünkre Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivője. Mint mondja, ezek jó részét már az ügyfélszolgálaton megoldják, ám körülbelül húszezer ügyből feljelentés is lesz. Fontos hangsúlyozni, hogy a fogyasztóvédők nem kötelezhetik, vagy büntethetik az adott céget, ám a pórul járt vásárlóknak akár személyesen, de telefonon, illetve e-mailben is tudnak tanácsot adni. Még mindig elég gyakori a zavar – például – a szavatosság és jótállás fogalma körül, sok a félreértés, és az ebből fakadó bosszúság.

A szavatosság azt jelenti, hogy az eladó a termék hibájáért felelősséggel tartozik, s ha ez a hiba a vásárlás pillanatában is megvolt, ki kell cserélnie a működésképtelen árut.  Ehhez képest a jótállás – amit inkább garancia néven ismerünk – azt takarja, hogy az eladó a jótállás időtartama alatt köteles az árut megjavítani, s ha ez nem lehetséges, másikat kell adni helyette. Ha javításról van szó, 15 napon belül vissza kell kapnunk a már működő terméket. Tehát, ha a szerviz alkatrészhiányt, vagy más efféle kifogást emleget, mikor arról kérdezősködünk, miért is van nála már hetek, sőt néha hónapok óta a mosógépünk, vagy a hűtönk, az lehet a legjobb taktika ilyenkor, ha írunk egy levelet az adott cégnek. Ebben adjunk egy rövid határidőt arra, hogy visszaadják a megjavított terméket, és említsük meg, hogy ha ez nem lehetséges, cserét kérünk. Mivel ilyenkor írásos nyoma van – tehát bizonyítható – a vevő jó ideje tartó, ám véges türelme, a tapasztalatok szerint a levél után általában gyorsan elkészülnek a javítandó termékek – ad gyakorlati tanácsot vásárlói jogaink érvényesítésére a szóvivő.

Fülöp Zsuzsa ugyanakkor felhívja a figyelmet egy olyan tévhitre is, ami még mindig élénken él a köztudatban. Volt egy régi szabályozás, ami szerint a vásárlástól számított nyolc napon belül – a fogyasztó kívánságára – a kereskedő mindenféle minőségi kifogás nélkül is köteles volt kicserélni az árut, persze csak akkor, ha azt még nem használták. S bár tizenhárom éve már nem élhetünk ezzel a lehetőséggel, a vásárlók egy része a mai napig próbálkozik a „nem tetszik, másikat szeretnék” típusú cserével. Persze nagyon sok múlik az adott üzlet hozzáállásán is. Jó példa erre az a meglehetősen furcsa történet, amikor egy nagy értékű plazmatévé vásárlása után a vevő csak otthon vette észre, hogy a dobozban nincs semmi. Kiderült, hogy több ilyen hibás csomagolás is van még az üzletben, így – annak ellenére, hogy a vevőnek kötelessége még a vásárlás helyén ellenőrizni, valóban azt a terméket rejti-e a doboz, amit megvett – a kereskedő minden vita nélkül átadta a készüléket.

Azért sok szempontból jóval gondosabbak lettünk az elmúlt években. Körültekintőbben vásárolunk, tájékozódunk a különféle termékekről, és azt is pontosan tudja a vásárlók nagy része, hogy ha a csomagoláson kétféle ár van, akkor az alacsonyabbik a fizetendő. A kérdésre, hogy milyen jellegű panaszból van mostanában kevesebb, Fülöp azt mondja, a megtévesztő reklámokkal kapcsolatos kifogások száma csökkent némileg. Ma már ritkábban találkoznak azzal a reklamációval, mikor a meghirdetett, kedvezményes áru már az akció kezdetekor sem volt kapható a boltban. S az is a jó irányt jelzi, hogy március elején elindult a fogyasztóvédelmi hatóság új szolgáltatása, ami a szabályosan működő vállalkozásokat jelzi. A pozitív listán – ami az nfh.hu-n megnézhető – azok a cégek szerepelnek, amelyek három országos vizsgálaton is hiba nélkül átmentek, illetve a megelőző egy évben nem alkalmaztak velük szemben szankciót, és megalapozott panasz sem volt ellenük.