Mint Simor Ágnes, a Tűzraktér művészeti vezetője elmondta, a kulturális központ 2008-ban költözött egy Hegedű utcai műemléképületbe, először csupán egy művészeti projektre, az intézmény azonban rövidesen művészeti inkubátorházzá és a társadalmi szerepvállalás fontos helyszínévé vált. A ház az elmúlt öt év során mintegy 6500 kulturális eseménynek - színházi és táncelőadásoknak, kiállításoknak, koncertnek, filmes, oktatási, családi és gyermekprogramnak - adott otthont; falain belül jelenleg 374 művész alkot állandó bérlőként, de rajtuk kívül számos vendégalkotó is megfordul ott - közölte Simor Ágnes.

Beszámolója szerint a Tűzraktér többek között ifjúságvédelmi, drogprevenciós és diszkriminációellenes programokban vesz részt, otthont ad például Frenák Pál tánctársulat irodájának, a TÁP Színház próbatermeinek, hangszerkészítő műhelynek és számos neves képzőművész, filmes műtermeinek. Mint a művészeti vezető emlékeztetett, a Tűzrakteret néhány hónapja Pro Urbe-díjjal tüntette ki Tarlós István főpolgármester. Simor Ágnes elmondta, a műemléképület további felújítását pályázati forrásokból tervezik, áprilisban például jó esély nyílna egy nagy nemzetközi pályázatban való részvételre, ehhez csupán az önkormányzat szándéknyilatkozata lenne szükséges.

Simonffy Márta, a VI. kerület kulturális alpolgármestere hangsúlyozta, az önkormányzat hosszú távon szeretné rendezni az épület ügyét. A Tűzraktér havi 120 ezer forintért bérelhette a több mint 3000 négyzetméteres házat, ehelyett azonban Terézváros vezetése 3 millió forintos bérleti díjat szeretne kérni. Az önkormányzat ezért már korábban figyelmeztette a Tűzraktért üzemeltető Art Sector Alapítványt, hogy az alkotóháznak március 31-ig el ki kell költöznie, az épületre kiírt kulturális célú hasznosítási pályázaton azonban szívesen látják az alapítványt - emelte ki a városvezető.

Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára elismerését fejezte ki a Tűzraktér vezetői számára, egyben jelezte sajnálatát, amiért viszály alakult ki az önkormányzat és az alkotóház között. A kulturális államtitkár leszögezte: a kormányzatnak semmiféle felügyeleti jogosítványa nincs a helyhatóságok fölött, és anyagi eszközökkel sem rendelkezik egy épületvásárlás vagy a tartós bérlet megvalósításához, szívesen elvállalja azonban a közvetítői szerepet. "A Tűzraktér nemcsak a nemzetnek, a nemzet fővárosának, hanem a kerületnek is fontos lehet" - vélekedett Szőcs Géza, hozzáfűzve: a Hegedű utcában egy spontán, ösztönös, és ezáltal hiteles kezdeményezés jött létre. Ezzel ellentétben Terézváros előző vezetése által az Ötvös utcában sok milliárd forintból felépített művelődési ház "egy hatalmas, minősíthetetlen semmi"; árából a Tűzraktér évtizedekig működhetne.

Az államtitkár megjegyezte, a Tűzraktérhez hasonló intézmények kiválóan illeszkednek a kormányzat által tervezett Andrássy kulturális tengely koncepciójába is. A kerekasztal-beszélgetés során a Tűzraktér fennmaradása mellett érvelt Bojár Iván András, a Szeretem Budapestet Mozgalom elnöke, Filep Ákos, a Gödör Kulturális Központ igazgatója, Landwehr Klára, a Király Utca - Design Utca vezetője, Menyhárt Leó, a Keleti Blokk alkotóház munkatársa, Márton Gergő, az A38 igazgatója, Perczel Anna, az Óvás Egyesület elnöke, Polyák Levente, a Kortárs Építészeti Központ vezetője, Schönberger Ádám, a Marom Klub Egyesület vezetője, Sugár János, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékének oktatója és Szalai Szabó István, a Sirály Független Színház és Kulturális Központ ügyvezetője is.

Válaszában Simonffy Márta hangsúlyozta: a VI. kerületi önkormányzat anyagi helyzete rettenetes, és a környék lakossága sem egyértelműen áll a Tűzraktér mellett, ezért arra kérte az inkubátorház műtermeit bérlő művészeket, adják össze a havi 3 millió forint plusz áfás bérleti díjat. Simor Ágnes azonban jelezte, már az lehetetlenné teszi a hasznosítási pályázaton való részvételüket, hogy már ezért 54 millió forint plusz áfát kér a kiíró önkormányzat.