„Adót fizetni nem szeretnénk túl sokat. Sehová, senkinek” – magyarázta Tóth János, a 2008-as megfigyelési botrányban ismertté vált UD Vagyonvédelmi Zrt. társtulajdonosa megbízójának, Csányi Sándor bankárnak, az OTP elnök-vezérigazgatójának a YouTube videomegosztóra a napokban rövid szünet után ismét felkerült hangfelvételek szerint. Csányi nem annyira kuncsaftként, sokkal inkább befektetőként viselkedett: részletezni kérte Tóthék elszámolását, amelyben bérköltség címén 12 millió forint szerepelt. Tóth válaszul bemutatta a cégcsoportot – miközben emlékeztetett, hogy a részletes ismertetőt már korábban elküldte a bankár bizalmasával, Ecsedy Ferenccel –, amelynek vagyona elmondása szerint az UD Logisztika Kft.-ben található, azért, hogy „ha az rt-t beperlik, ne vihessenek el cégvagyont”. A több mint hatszáz dolgozót a csoport más vállalkozásai foglalkoztatják, a cégek nullszaldósak, ez – Tóth szavaival – „ki van gazdálkodva”. Bár a felvétel még az UD-botrány kipattanása előtt készülhetett, az üzletfilozófia nem sokat változott azóta. Az időközben a cégcsoportból kivált UD Logisztika ellen egyébként azóta adóvégrehajtás indult, az elektronikusan hozzáférhető legfrissebb – 2008-ra vonatkozó – mérlege pedig veszteséget mutat.
Dudás Szabolcs
A beszélgetések fő témája azonban egy kellemetlen – egyébiránt kezelt személyiségzavarban szenvedő – banki ügyfél leszerelése volt. A kliens – a HVG tudomása szerint jelenleg a fővárosi közterület-fenntartónak dolgozó, 39 éves Antalik László – több mint 15 évvel ezelőtt kért szponzori segítséget és depozitos devizaszámla-nyitást az OTP-től túraautós Guinness-rekordja felállításához. A bank elutasította a kérelmét, de Antalik szerint csak a szponzorációt, a számlanyitást nem, és a hitegetéssel kárt okozott, ami miatt 34 millió forintot követelt. A módszere változatos volt: az OTP-nek, bankvezetőknek, családtagjaiknak, részvényeseknek, hatóságoknak – köztük az Europolnak is – írt, telefonálgatott. A törvényt azonban az eddigi ismeretek szerint nem szegte meg az adatgyűjtéssel: a családtagok elérhetőségét például internetes közösségi oldalak adatlapjain találta.
Üzeneteiben nem volt fenyegetőzés, s éppen ez okozta a legnagyobb fejtörést a Csányinak dolgozó UD-nek. A hangfelvételek szerint ugyanis a rendőrség erre hivatkozva visszadobta a zsarolás miatt tett bejelentéseiket, mondván, a történtek jogilag zaklatásként értelmezhetők, ami viszont csak magánindítványra büntetendő, márpedig azt Csányi vonakodott megtenni. Tóth és a másik UD-tulajdonos, Horváth József – jelenleg a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgató-helyettese – a hangfelvételek szerint sokat gondolkodott a megoldáson. Olyan ötlet is felmerült, hogy meg kellene a férfit fenyegetni, „ha még egyszer ír, az agyát kiszedjük a fején keresztül”, úgyse hisz majd neki senki, esetleg lófejet, döglött patkányt vagy marhamájat kellene küldeni neki. „Az effélékkel három dolgot lehet csinálni: beperelni, elmegyógyintézetbe csukatni, vagy eltemetni három méter mélyre” – fejtegette az egyik beszélgetésben Horváth.
Szolidabb megoldásként felmerült bizonyíték hamisítása a rendőrség részére: Antalik e-mail címéről immár fenyegető tartalommal készült üzenetet küldeni az OTP-be (ezt a tervet Tóth Csányi feleségével is megosztotta, aki azonban elvetette az ötletet), vagy munkát ajánlani neki. Utóbbi Tóth elgondolása volt: újságírónak tervezte magát kiadni, s adatgyűjtést kért volna Antaliktól például Kóka Jánosról vagy a „faszkalap” nagykanizsai polgármesterről, azzal a feltétellel, hogy a férfi befejezi Csányiék molesztálását. Utóbbi tervet a jelek szerint végre is hajtották. Antalik bemutatott a HVG-nek egy elektronikus levelet, amit 2008 nyarán bizonyos Kelemen András írt neki, aki magát a HVG és A tévé ügyvédje című tévéműsor bedolgozójaként mutatta be, és munkát ajánlott. Antalik – elmondása szerint – átlátott a szitán, miután ekkor már tudta, hogy figyelik, ismerőseinél kérdezgetnek felőle. Ekkoriban találkozott is az UD-sekkel: a közzétett beszélgetésekben is szereplő Hoffmann Jánossal és Varga Ádámmal az újpesti Burger Kingben. Antalik elmondása szerint Hoffmann – akivel utóbb még egyszer összefutott – előzékeny volt, Varga ellenben durván, fenyegetően lépett föl. Ő volt az egyébként, aki végül elkészítette a rendőrségnek szánt hamis leveleket.
Hogy végül felhasználták-e vagy sem Varga munkáját, arról nincs hiteles információ. Valószínűleg nem, többszöri üzengetés után Csányiék ráálltak ugyanis a feljelentésre, a Nemzeti Nyomozóiroda pedig – amely az UD-sek szerint „partner az ügyben” –, mint Hoffmann mondta, beérte azzal is, ha egy ügyvéd fordul hozzájuk. Így beindult Antalik ügye, amely jelenleg a Pesti Központi Kerületi Bíróságon első fokon folyik. A perben Antalik ellen vallott Csányi és Jakab Géza is.
A rendőrség a múlt héten elrendelte a nyomozást a hangfelvételek ügyében, de nem azok tartalma – például a bizonyíték-hamisítási előkészületek – miatt, hanem azért, mert vélelmezi, hogy visszaéltek az UD-sek személyes adataival, amikor feltöltötték a netre a felvételeket. Ez a kettős mérce egyidős az UD-üggyel. 2009 decemberében például az ügyészség azzal utasította vissza Keller László (MSZP) akkori országgyűlési képviselő feljelentését – Keller eredetileg írásban kérdezte Kovács Tamás akkori legfőbb ügyészt, aki feljelentésként értékelte a kérdést –, hogy az UD-sek „kértek intézkedést Keller Lászlóra vonatkozó adatok beszerzésére”, de ezzel nem sérült a politikus személyes adatainak védelme. Történt ugyanis, hogy meg nem nevezett, Kellerrel perben álló megbízójára hivatkozva Tóth arra kérte adóhivatali kapcsolatát, „figyelőztesse”, hogy a politikus milyen adatokra kíváncsi náluk. Keller korábban, még közpénzügyi államtitkárként kutakodott ugyanis, hogy kik és milyen feltételekkel vadásznak állami földeken, ami közvetve érintette Csányi érdekeit is – ez ügyben most, mentelmi joga elvesztése után vádlott is lett a volt államtitkár.
RÁDI ANTÓNIA
