A tavaszi országgyűlési választásokkal fordulóponthoz érkeztünk a NetHangulat méréseinek történetében: a Fidesz elsöprő győzelmének eredményeként április végére 14, májusban pedig további 3 ponttal nőtt a NetHangulat index, és az akkor mért 40 pont 2006 májusa óta a legmagasabb érték volt. Bár a következő hónapokban némiképp csökkent az index értéke, a korábbiakhoz képest bizakodó hangulat egészen október végéig kitartott: ekkor 36 ponton állt az index, alig valamivel alacsonyabban, mint a választásokat követően.

November azonban újabb fordulópontot hozott – arra ugyanis már ugyancsak 2006 óta nem volt példa, hogy az index egyetlen hónap leforgása alatt 7 pontot zuhanjon. A magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos kormánydöntés tehát jelentős hatással volt az internetes közhangulatra. A következő hónapokban – ha kisebb ütemben is, de – tovább csökkent az index értéke, és márciusban, újabb egy pontos csökkenést követően már ugyanúgy 23 ponton állt, mint egy évvel ezelőtt, a választások előtti utolsó felmérés alkalmával.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

hvg.hu

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében (sőt az elmúlt öt évben) inkább borúlátó hangulat jellemezte, és még a választásokat követően is a pesszimisták voltak többségben.  A tavaly márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok 91 százaléka gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok; ez az arány a választások előtt márciusban 81 százalék volt, májusban viszont csupán 58 százalék. Az elmúlt négy hónapban 16 százalékponttal nőtt a pesszimisták aránya, így márciusban már 81 százalék gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok, és csak a netpolgárok 15 százaléka volt ellenkező véleményen.

Az index a férfiak körében továbbra is magasabb (26 pont), mint a nők körében (20 pont). Az életkorral nő az optimisták aránya (a 18-29 évesek körében 20, az 50 felettiek körébe viszont 29 ponton áll az index), ugyanakkor a budapestiek valamivel pesszimistábbak, mint a községekben élő internetezők.

Országos szinten nem várunk rövidtávon javulást

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

Az ország helyzetére vonatkozó mutató korántsem írt le akkora utat, mint az általános közhangulatot jelző főindex. Ez az index a választások előtti hónapban 26 ponton állt, és ennél csupán 4 ponttal magasabb értéket tudott elérni az elmúlt egy évben: júliusban és októberben állt 30 ponton. A mostani 27 pont tehát ugyan valamivel alacsonyabb, mint a 2010-es maximum, ám a különbség nem számottevő: a netpolgárok az elmúlt évben nagyjából ugyanolyannak látták az ország helyzetét, mint korábban, és amilyennek most is érzékelik.

Jelentős változásokat figyelhettünk meg ugyanakkor annak az indexnek az alakulásában, amely az internetezők jövőbeli várakozásait mutatja. Ez az index a választásokat követően 38-39 ponton állt, és több mint 10 ponttal is meghaladta az aktuális helyzet mérőszámát, ami egyfajta csodavárásra engedett következtetni: a netpolgárok igen jelentős pozitív változásokat vártak az ország helyzetében már egy éves távlatban is. Márciusban ez a mutató már csak 28 ponton állt, és csupán egyetlen ponttal haladta meg a jelenlegi helyzet indexét. Minimális javulást tehát azért még várnak a netezők, de igazán érezhető változást nem tartanak valószínűnek – legalábbis egy éven belül nem.

A netpolgárok egyébként továbbra is az ország gazdasági helyzetét látják a legrosszabbnak (ötfokú skálán 1,65-os átlagértékkel), ezt az ország nemzetközi megítélése követi (1,98) – igaz, éppen e két területen várnak egy éven belül leginkább érezhető javulást; különösen a gazdaságot érintő pozitív változásokban bíznak.

A személyes sorsunk javulásában még mindig bízunk

A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

A személyes helyzetre vonatkozó indexre is igaz az, ami az országindexre, vagyis hogy a választások óta nem változott jelentősen: az elmúlt egy évben 43 és 47 közötti értékeket vett fel. Februárról márciusra egy pontot nőtt, és jelenleg 44 ponton áll. A jövőbeli helyzetre vonatkozó mutató márciusban ennél 5 ponttal állt magasabban, vagyis az internetezők még mindig bíznak abban, hogy egy év múlva érezhetően jobban élnek majd, mint most – ha nem is várnak akkora változást, mint nyáron és ősszel.

Az elmúlt egy hónapban gyakorlatilag az összes vizsgált intézmény presztízse csökkent valamelyest, ugyanakkor a változás egyetlen esetben sem haladja meg a kéttized pontot, vagyis nem tekinthető szignifikánsnak. Növekedést egyetlen szervezet esetében mértünk: a rendőrség bizalmi indexe két tizeddel nőtt, és bár statisztikai értelemben ez a változás sem jelentős, az általános csökkenést tekintve mindenképpen figyelemreméltó.

A felmérést az NRC 2011. március 28-31. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.