Nyirati István megerősítette az MTI információját és elmondta: a NAV nyomozói szerint a korábbi pécsi vízszolgáltató, a Pécsi Vízmű ahelyett, hogy rendezte volna a jelenlegi szolgáltatóval, a Tettye Forrásház Zrt.-vel és a bankkal szembeni, több száz millió forintos tartozását, annak fedezetét másra költötte, ezért pedig ő mint cégvezető a felelős.

A vezérigazgató utalt arra, arról a tartozásról van szó, melynek nagy részét a Tettye azután vásárolta meg, hogy 2009 októberében az önkormányzat ellenőrzése alá vonta a vízmű épületét, a bank pedig felmondta a Pécsi Vízművel kötött szerződését. Nyirati István hangsúlyozta, hogy panasszal élt a gyanúsítás ellen, mert megítélése szerint az minden alapot nélkülöz. "A vízmű nyíltan, törvényesen és etikusan működött" - közölte. Kiemelte: ez egy elszámolási vita, melynek kapcsán bírósági eljárás van folyamatban. A Pécsi Vízmű ugyanis jogszerűtlennek tartja a banki szerződés felmondását és a kérdéses követelés összegével sem ért egyet.

A vezérigazgató megjegyezte: a szerdai gyanúsítotti kihallgatása egy tavalyi feljelentésből következik, de ez már a "sokadik próbálkozás" ellene, mert emellett több feljelentést is tettek vele szemben. "Tudomásom szerint jelenleg egyedül tartozás fedezetének elvonása miatt vagyok gyanúsított" - válaszolta arra a kérdésre, hogy a többi feljelentés milyen következményekkel járt számára.

Az ügy előzménye, hogy a pécsi közgyűlés 2009. október 1-jén megalapította a Tettye Forrásház Zrt.-t a városi vízközművek átvételére, miután az addigi szolgáltatóval, az önkormányzati többségi tulajdonú, de francia érdekeltségű Pécsi Vízmű Zrt.-vel határidőre nem egyeztek meg a kisebbségi részvénypakett visszavásárlásáról. Az önkormányzat által megbízott biztonsági cég alkalmazottjai négy nappal később ellenőrzésük alá vonták a vízmű épületét és kizárták a Pécsi Vízmű vezetői körét.

A város és a kisebbségi tulajdonos Suez Environnement között azért romlott meg a viszony, mert az önkormányzat szerint a Pécsi Vízmű túl drágán szolgáltatott, nem a vízdíj csökkentését, hanem a terjeszkedést helyezte előtérbe. Emellett az önkormányzat sokallta a befektető osztalékát és egyéb járandóságait, amelyek a képviselők szerint egy 100 százalékos városi tulajdonú vízszolgáltató esetén Pécset gazdagíthatnák.

Az ügy érintettjei több jogi eljárást indítottak egymás ellen. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara melletti választott bíróság tavaly február közepén jogszerűnek találta, hogy a város felbontotta a Pécsi Vízművel kötött üzemeltetési szerződést, a Tolna Megyei Bíróság azonban a közelmúltban eljárási hiba miatt új eljárásra kötelezte a választott bíróságot. A Pécsi Vízmű a bécsi választott bíróságnál is keresi igazát, de időközben nemcsak Pécs, hanem a baranyai megyeszékhely környéki kisebb városok, községek is kikerültek szerződött partnereinek köréből. Egyedül Szalánta nem hajlandó szerződést bontani a társasággal és a Tettyét megbízni a vízszolgáltatással.

A Tettye vízkorlátozásokra készül a településen, mert szerinte a Pécsi Vízmű úgy biztosítja a szolgáltatást Szalántán, hogy sem az átvett ivóvízért, sem a szennyvízkezelésért nem fizet a Tettyének, bár a díjakat beszedi a lakosságtól. Ezzel pedig jelentős adósságot halmozott fel, jelentős összeggel tartozik a Tettyének.

A Pécsi Vízművet a közelmúltban a megszűnés veszélye fenyegette. A cég igazgatósága ugyanis hónapok óta nem tudott ülésezni, mivel az egyik tulajdonostárs, Pécs önkormányzata nem delegált tagot a grémiumba. A veszély az utolsó pillanatban hárult el, amikor a részvényesek tagokat küldtek az igazgatóságba. Az önkormányzat szerint a Pécs képviselőinek jelenléte nélkül hozott döntések érvénytelenek, ezért feljelentést tesznek. A vízmű azonban úgy véli, hogy jogszerűen jártak el, a város ugyanis az ülésen nem rendelkezett a részvényesi jogaival.