A Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy a mindannyian féltik a demokratikus jogállam alapintézményét, a független bírósági szervezetet és a független ítélkezést.

Mint mondta, a bírók megfogalmazása szerint akkor, amikor minden ország hihetetlen erőfeszítéseket tesz a nyugdíjkorhatár emelésére, "nehéz másképp értelmezni a nyolcéves vagy akár ötéves korhatárcsökkentést is, mint a bíróságok elleni támadásnak". Magyarországon alacsony a bírák átlagéletkora: 72 százalékuk 1990 után kapott bírói kinevezést. A bíráskodási korhatár csökkentése olyan problémákat okozna a bírói szervezetekben, amelyeket "a bíróság évek alatt heverhet ki, ha kihever valamikor" - tette hozzá Baka András.

A várható következményekkel kapcsolatban kiemelte: a becslések szerint több mint 30 ezer ügyet kellene "átszignálni", mert a bíráskodás korhatárának csökkentése nemcsak a mintegy 300 "szóba jöhető" bírót, hanem a bírói tanácsokat is érintene. Elmondta, hogy csütörtökön összehívta a bírósági elnököket, ők szakmai álláspontot fogadtak el, és ezt megküldtek az országgyűlési képviselőknek is.

"A megközelítés nem politikai. Akárki akármit akar belemagyarázni, s akárki csatlakozik ehhez, a bírósági szervezetben politikai megközelítésű döntések és igazgatási intézkedések nem születnek" - hangsúlyozta Baka András. Mint mondta, 1990-ben a bírói kar 90 százaléka 55 év alatt volt, ami gyakorlatilag kizárja, hogy az 1956-os eseményekben és az azt követő években az igazságszolgáltatásban is tevékeny szerepük lett volna.

Az akkori "parlamenti napló" szerint az igazságszolgáltatás munkatársai más tevékenységekhez viszonyítva is példátlanul jól teljesítettek - emlékeztetett Baka András. "Ha akkor nem volt indokolt, akkor miért indokolt az igazságszolgáltatás politikai szempontú kritika alá vétele húsz évvel később, miközben soha nem merült, merülhetett fel politikai ítélkezés gyanúja?" - tette fel a kérdést Baka András.

Lázár János hétfőn nyújtotta be a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatához azt a módosító indítványát, amely szerint legfeljebb az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig - amely 62-ről fokozatosan emelkedik 65 évre - állhatna fenn a bírák szolgálati jogviszonya. A jelenlegi szabályok szerint a bírói jogviszony felső korhatára 70 év.