A KNYF szóvivőjének, Fazekas Gézának a tájékoztatása szerint a közpénzügyi államtitkár hét évvel ezelőtt jogellenesen gyűjtött adatokat a Somogy megyében 2001-től történt vadászatokról. Ennek során a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól, a Somogy Megyei Földművelésügyi Hivataltól, a Honvédelmi Minisztériumtól, az ÁPV Rt.-től, illetőleg a vadászati területeket üzemeltető gazdasági társaságoktól is különböző, a vadászatokhoz kapcsolódó okiratokat kért be. „A megkeresések az adatkérés célját nem tartalmazták, és ugyancsak nem tartalmaztak erre vonatkozóan jogszabályi felhívást” – hangsúlyozta a KNYF.

A megkeresett szervezetek egy része adatvédelmi okokból megtagadta a kért okiratok átadását. Hozzátették, Kellernek ezt a tevékenységét az adatvédelmi biztos vizsgálata is jogellenesnek találta.

„A volt közpénzügyi államtitkár által – az érintettek hozzájárulása nélkül – bekért vadászati naplók, trófeabírálati adatok olyan, a vizsgált vadászatokon részt vevő természetes személyekkel kapcsolatba hozható személyes adatokat tartalmaztak, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy azokból az érintettek személyére, vadászati szokásaira, személyi kapcsolataira, anyagi helyzetére, esetleg gazdasági, politikai kapcsolatrendszerére lehessen következtetéseket levonni.”

A személyes adatok megismerésére pedig Keller László nem volt jogosult, az adatokat az érintettek hozzájárulása nélkül, jogszabályi felhatalmazás és törvényes cél hiányában kezelte – állapította meg a nyomozás. Az adatokat – mint a közleményben írták – „hivatalos személyként, hivatalos eljárása során, a jogszerű hatósági eljárás látszatát keltve kérte be” a volt közpénzügyi államtitkár, még pedig „azzal a céllal, hogy azok alapján – hatáskörét túllépve – további jogtalan vizsgálódásokat, nyomozás jellegű tevékenységet folytasson, s annak eredményét jogosulatlanul politikai célokra felhasználhassa”.

Ráadásul a főügyészség úgy találta, hogy a nyilvánosságra hozott adatok miatt az érintett gazdasági társaságok iránt az ügyfelek bizalma megingott, ami miatt veszteségeket szenvedtek el.

Hozzátették: az ügyészség már 2004-ben kezdeményezte a közpénzügyi államtitkár mentelmi jogának felfüggesztését, de azt az akkori Országgyűlés nem tette meg, így az eljárás vele szemben csak az országgyűlési képviselői megbízatásának (és vele együtt a mentelmi jogának) 2010-ben történt megszűnése után folytatódhatott.