A Fidesz európai parlamenti frakcióvezetője kiemelte: lesznek olyan igazgatási funkciók, amelyek átkerülnek a kormányzat vagy a parlament a jogkörébe. Beszélt arról is, hogy az új alaptörvény bírói nyugdíjkorhatárra vonatkozó része nem diszkriminatív, mert minden bíróra vonatkozik.

Az alaptörvény szövege szerint a bírói önkormányzatok részt vesznek a bíróságok ügyeinek igazgatásában, ez pedig azt jelenti, hogy a jelenlegi önigazgatás egy részét visszaveszi a kormányzat, mert belterjes rendszer jött létre – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Konzultációs Testület vezetője.

Szájer József kiemelte: az a cél, hogy az emberek igényeinek megfelelően működjön az igazságszolgáltatás. Jelenleg nem a bírókkal, hanem a szerkezettel van probléma, azzal, ahogy a tevékenységet ellátják. Nem elég rugalmas a rendszer például az átcsoportosításhoz, mert míg Budapesten óriási az ügytömeg, addig vidéken kevesebb esetben kell ítélkezni – fejtette ki.

Sok esetben súlyosan sérül az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés joga, mert hosszú időbe telik, amíg egy ügyet megtárgyalnak, és ezért problémákkal küzd az igazságszolgáltatás – vélekedett a Fidesz európai parlamenti frakcióvezetője.

Stiller Ákos

Szájer József kiemelte: a bírák a bíróságra úgy tekintenek húsz éve, mint egy érinthetetlen rendszerre, az ítéleteket nem lehet bírálni, pedig ez félreértés. Ez egy valódi hatalmi ág, amelynek felelősséget kell vállalnia a döntéseiért, testületként és egyenként a bíróknak is, mégsem tisztázottak a felelősségi viszonyok. Emellett nem működnek a fékek és ellensúlyok, hiszen egy teljesen steril önigazgatási rendszerben működött a bíróság, amiről kiderült, hogy nem működőképes - hangsúlyozta.

A Nemzeti Konzultációs Testület vezetője szerint az igazságügyi tárcának kell szerepet adni a jelölésben vagy a gazdálkodással kapcsolatos kérdések tisztázásában. Lesznek olyan igazgatási funkciók, amelyek átkerülnek a kormányzat vagy a parlament jogkörébe - közölte.

Az új alaptörvény bírói nyugdíjkorhatárra vonatkozó része nem diszkriminatív, mert minden bíróra vonatkozik - mondta Szájer József. A Nemzeti Konzultációs Testület elnöke kiemelte: ebben a kérdésben széles a nemzeti hatáskör, nincs európai norma, ezért tévedésnek tartja azt a nyilatkozatot, amit a Legfelsőbb Bíróság elnöke tett az ügyben. Hozzátette: a bíróknak fontos döntéseket kell hozniuk, ezért Európában több helyen speciális szabályok vonatkoznak rájuk.

A tudást lehet más módon is hasznosítani, az ítélkezés viszont komoly odafigyelést igénylő tevékenység, ez volt a legfontosabb ok – tette hozzá a fideszes politikus, aki szerint a bírói szolgálati jogviszony meghatározása az eredeti tervezetben nem szerepelt, a későbbi bírósági reform egyik fontos sarokpontja lesz a kérdés rendezése.