Jóri András állást foglalt az OMSZ vitájában

Korábbi híradások szerint a vidékfejlesztési miniszter álláspontja, hogy akár 100-150 millió forintos veszteség érheti az Országos Meteorológiai Szolgálatot (OMSZ) az adatvédelmi biztos állásfoglalása miatt, amely szerint közérdekű adatnak minősülnek a csapadékra és az időjárási riasztásokra vonatkozó OMSZ által rögzített információk. A miniszter nem zárja ki, hogy az államnak költségátcsoportosítással kell biztosítania az OMSZ működését. Mint mondja, minden mért és feldolgozott adat közérdekű, a riasztások "közérdekűségéhez" pedig nem férhet kétség. Ha teljesen következetesen követni akarjuk az állásfoglalást - fűzi hozzá -, akkor gyakorlatilag az OMSZ-nek nincs piaci bevétele, miközben az állami támogatás már csak a működési költségek 23 százalékát biztosítja, a nemzetközi tagdíjak befizetése pedig ugyancsak jelentős anyagi megterhelést okoz.

Egy írásbeli kérdésre adott - az Országgyűlés honlapján elérhető - válaszában Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter úgy ítéli meg, hogy  az adatvédelmi biztos állásfoglalása nyomán kialakult helyzet két oldalról is veszélyt rejt. Egyrészt az alapadatok értékesítéséből származó bevétel csökkenhet, másrészt pedig az értéknövelt szolgáltatások terén nagyobb verseny alakulhat ki, ami szintén kihathat az OMSZ bevételeire. Mindezek hatására az OMSZ egyéb piaci bevételeinek akár a harmadát is elveszítheti. Előzetes becslés szerint ez 100-150 millió forint is lehet - közölte a tárcavezető.

Jóri András adatvédelmi biztos a meteorológiai adatok nyilvánosságáról a hatályos jogszabályoknak megfelelően hozta meg állásfoglalását. A környezetvédelmi törvénymódosítást előkészítő szakmai viták során számos esetben hangsúlyozta, hogy Magyarországon a térinformatikai adatok közérdekű adatoknak minősülnek, melyek megismerésére az adatvédelmi törvény szabályai vonatkoznak. A hazai jogalkotó ezért a térinformatikai adatok megismerését az irányelvre hivatkozva sem kötheti díjfizetéshez.

A környezetvédelmi tárca által a Parlamentnek benyújtott törvénytervezet azonban figyelmen kívül hagyta a biztosi álláspontot, Jóri András kénytelen volt az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságához fordulni, amely álláspontját elfogadva, azt a bizottsági módosító indítványként terjesztette elő. A módosító indítványt a Parlament megszavazta. Ezt követően azonban a környezetvédelmi és vízügyi miniszter – élve a Házszabály adta lehetőséggel – zárószavazás előtti módosító javaslatként benyújtotta a Parlamentnek az adatvédelmi biztos által az adatvédelmi törvénnyel ellentétesnek tartott és kezdettől kifogásolt szövegrészt, melyet a plénum megszavazott.

Az ügy nemcsak a törvénymódosítási eljárás módja miatt tanulságos, hanem azért is, mert éles fénybe állítja a hazai információszabadság-szabályozás egyik alapdilemmáját. Magyarországon 1992-ben az adatvédelmi törvény megszavazásakor egy olyan törvény született, amely a közérdekű adatok rendkívül széles körének megismerését szinte egyedülálló módon, ingyenesen teszi lehetővé. Az törvényhozók sem azzal nem számoltak, hogy a közszféra kezelésében hatalmas és igen költségesen előállított/frissített adatbázisok is vannak (meteorológiai, geológiai, térképészeti, stb. adatok), de arra sem voltak tekintettel, hogy az ezen adatbázisokat kezelő közfeladatot ellátó szervek működését a központi költségvetés esetenként csak részben, vagy egyáltalán nem finanszírozza. Működésüket ezért kénytelenek részben vagy egészben adatkereskedelem révén fedezni.

Az ügy tárgyát képező térképészeti adatbázis fenntartása és fejlesztése évente milliárdos nagyságrendű költséggel jár. A dilemma tehát a következő: a jogalkotó a költségvetési szabályok átalakításával vagy biztosítja valamennyi közfeladatot ellátó szerv működési költségeit, s ezzel lehetővé teszi, hogy azok az Avtv. szabályai szerint – legfeljebb az adatközléssel összefüggésben felmerülő költségek (másolás, postázás) felszámításával – szolgáltassák a kezelésükben lévő közérdekű adatokat, vagy az Avtv. módosításával meghatározott adatfajták, adatbázisok nyilvánosságára eltérő szabályokat állapít meg. A jelenlegi törvényi kollíziók – különös tekintettel arra, hogy alkotmányos jogról van szó – egy jogállamban nem tarthatók fenn.