A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) indokoltnak ítélte a kezdeményezést, amelyről Puskás Zoltán, az állami tulajdonban lévő halászati társaság vezérigazgatója számolt be. Az 52/2010(IV. 30.) FVM-rendelet miatt a BHNp már állásfoglalást kért a halászati hatóságtól, kezdeményezve azt is, hogy értelmezzék a kistermelő fogalmát a horgászat esetében. Az új rendelet ugyanis lehetővé tette, hogy egy horgász is kistermelő legyen, a lehetőséggel már több élelmes balatoni horgász is élni kezdett. A rendelet szerint kistermelő az, aki az "általa jogszerűen kifogott hallal, közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el.

A vezérigazgató szerint problémákat okozhat, hogy egy érvényes engedéllyel rendelkező horgásznak a rendelet értelmében lehetősége nyílik évi 6000 kilogrammnyi zsákmányát legalizálni a kiskereskedelemben, holott ekkora mennyiséget horgászati módszerekkel lehetetlen kifogni. Az új rendelet, miközben kiskaput nyitott az illegálisan, illetve a napi mennyiségi korlátozás felett kifogott hal értékesítésére, nincs összhangban a horgászat etikai szabályaival (amely nem támogatja a horgászzsákmány eladását), továbbá az érvényes balatoni területi engedélyekkel sem (amely kifejezetten tiltja a kifogott hal értékesítését).

A vezérigazgató közölte, a Somogy megyei halászati felügyelőség a megkeresésükre kezdeményezte a kifogásolt szabályozás módosítását az MgSZH-nél. A közelmúltban a BHNp részére elküldött állásfoglalásban a hivatal indokoltnak nevezte a rendelet módosítása iránti igényt, és beszámolt az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság felé tett módosítási javaslatáról is. Ez arra épít, hogy a kistermelőnek regisztrációs kötelezettségük van. Ennek értelmében javasolja feltüntetni forgalmazáskor, hogy a hal halászati vagy haltenyésztési tevékenységből származik-e. Az uniós jogszabályokkal összhangban érvényesítenék azt a kitételt is, hogy horgászati tevékenységből származó hal forgalmazása tilos.