A rendszerváltás óta nem látott magasságra emelkedett a migrációt tervezők aránya. A Tárki legfrissebb kutatása szerint a felnőtt magyar lakosság hatoda gondolkodik külföldi munkavállaláson, vagy az ország végleges elhagyásán.
Sik Endre, a Tárki vezető kutatója, az intézet MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében hangsúlyozta: a magyar lakosság migrációs potenciálja, vagyis azok aránya, akik rövid vagy hosszú távú migrációt vagy kivándorlást terveznek, a 2000-es évek elejére nőtt meg a rendszerváltás idejéhez képest. A szakértő szerint azóta az ország határain túli munkavállalás szándéka ingadozik, ám a kivándorlást tervezők aránya lassan, de folyamatosan nő.
A Tárki vezető kutatója kiemeli: 2011 áprilisában a felnőtt lakosság 12 százaléka tervezte, hogy néhány hétre vagy hónapra külföldre megy dolgozni, míg 13 százaléka pár évi kint tartózkodásban gondolkozott, 7 százalékuk pedig végleg ki akart vándorolni. A migráció legkedveltebb célországai közé évek óta Németország és Ausztria tartozik, de az európai uniós csatlakozás hatására szabadabb munkavállalást biztosító Egyesült Királyságot is egyre többen választják.
Sik Endre nem tartja valószínűnek a külföldi munkavállalási kedv érdemleges változását amiatt, hogy május elsejétől Ausztriában és Németországban is szabadon vállalhatnak munkát az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országok állampolgárai, így a magyarok is.
Az intézet áprilisban az Európai Integrációs Alap támogatásával készített felmérést, amely a Tárki 1993. óta tartó migrációs szándékokkal foglalkozó kutatássorozatába illeszkedik.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélyemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
