Balázs Árpád a BSZ alelnöke, Siófok polgármestere (Fidesz-KDNP) elmondta, a kérdés tárgyalására meghívták a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviselőjét is, de a részvétel helyett egy "semmitmondó, a probléma ismeretének teljes hiányát mutató" levelet kaptak a vagyonkezelő igazgatójától. A szövetség elnöksége határozott arról, hogy az érintett nyolc település érdekeit képviselve tárgyalásokat kezdeményez a vízügyi igazgatósággal a részletek tisztázására, majd ez alapján felkéri az MNV-t, hogy terjessze elő az igényüket a kormányzatnak.

Gál Lajos, Gyenesdiás független polgármestere kifejtette, 20 éves probléma vár megoldásra, a tisztázatlanság több helyen akadályozza a víz közeli, értékes területek turisztikai hasznosítását, közterületek, parkok kialakítását. A hajdan balatoni iszap elhelyezésére szolgáló, nádasok területén kialakított, szárazulatokká vált zagykazettákat ma részben tómederként, részben szárazulatként tartják számon. Gyenesdiás azért nem tud sétányt kiépíteni a 43 hektárnyi zagyterén, mert az állami tulajdonban van, így a fejlesztéshez nem pályázhat támogatásért.

Szalóki Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés turisztikai bizottságának alelnöke szerint a zagyterek ügyének rendezése nem a közalkalmazottak állásfoglalására, hanem politikai döntésre vár. Álláspontja szerint jogi káosz jellemzi a kérdést, de az önkormányzatok tulajdonosi, illetve hosszú távú bérleti lehetőségről szóló igényének mindenféleképpen van erkölcsi alapja, hiszen valamikor ezek a zagyterek a helyi gazdák tulajdonában voltak. Szólt arról is, hogy egyes zagykazettákon az elmúlt évtizedekben tájidegen erdők nőttek, és ez zavart kelthet a hasznosításukban.

A BSZ ülésén szó esett arról is, hogy a balatoni önkormányzatok kezdeményezik az állami tulajdonú vízparti ingatlanok térítésmentes önkormányzati tulajdonba adását, főként a számukra jogszabály által előírt parti sétányok kialakításához.