Vukovich Gabriella, a hivatal elnöke elmondta: ösztönzik a lakosságot az internetes adatszolgáltatásra. A 15. magyarországi népszámlálás során az összeírás október 1-je és 31-e között lesz, a pótösszeírás november 1-jétől 8-áig. A 40 ezer számlálóbiztos szeptember 27-30. között minden címre eljuttatja az internetes adatszolgáltatáshoz szükséges kódszámot és a kérdőív mintáját. Ezután október 1-jétől a kistelepüléseken, ahol kisebb az esélye az internetes adatszolgáltatásnak, már elkezdenek dolgozni a számlálóbiztosok.

Eközben október 1-je és 16-a között nyitva áll majd az internetes kapu az adatszolgáltatásra, akik ez idő alatt nem élnek ezzel a lehetőséggel, azokhoz az azt követő hetekben látogatnak el a számlálóbiztosok - mondta Németh Zsolt, a KSH népszámlálásért felelős elnökhelyettese, aki arra számít, hogy az állampolgárok 10-20 százaléka válaszol a világhálón a lakásra, illetve a személyi körülményekre vonatkozó kérdésekre.

Kiemelte: az internetes népszámlálás költségtakarékos, jelentősen lerövidíti az adatfeldolgozás időszakát, és az emberek számára kényelmes, hiszen a világhálón a nap 24 órájában kitölthetik a kérdőíveket. Az egyetlen megkötés az, hogy az egy háztartásban élőknek egyféleképpen kell adatot szolgáltatniuk: vagy az interneten, vagy hagyományos módon, papír alapon, a számlálóbiztosoknak.

A 2001-es népszámlálás.

Marton Szilvia

Németh Zsolt elmondta: különös gondot fordít a KSH a népszámlálás során az adatvédelemre és folyamatosan konzultálnak az adatvédelmi biztossal; az egyedi adatok csak befelé haladhatnak a hivatalba, kifelé nem. Közlése szerint a válaszolóknak nevet nem kell megadniuk és a szenzitív adatokról - így a nemzeti, nyelvi, vallási hovatartozásról, vagy tartós betegségről, fogyatékosságról - nem kell nyilatkozniuk. A közreműködők titoktartási nyilatkozatot írnak alá, az adatokat oly módon összesítik, rendszerezik, hogy azokból személyes sajátosságokra, egyedi jellegzetességekre ne lehessen visszakövetkeztetni, s a népszámlálás adatai más adatbázisokkal nem kapcsolódhatnak össze.

A kérdőív egyik része a lakásra vonatkozik, a tulajdoni viszonyokra, típusra, rendeltetésre, víz- és villanyellátásra. A további kérdések a személyi körülményekre irányulnak, a családi helyzetre, az iskolázottságra, a nyelvismeretre, a foglalkozással, a munkahellyel, a közlekedéssel kapcsolatos adatokra, végül a szenzitív kérdéskör következik.

A kérdések egy része visszatérő, de vannak, amelyek a 2001-es népszámláláson még szerepeltek, most azonban már nem, ilyenek például az üdülőkre, a lakóövezet környezeti jellegére, a házasságok történetére, vagy a munkahely címére és a napi munkaidőre vonatkozóak. Vannak viszont új kérdések, például a Magyarországot, illetve a magyarokat érintő nemzetközi vándorlással, vagy a lakosság egészségi állapotával kapcsolatban.

Az összeírás vonatkozik minden olyan emberre, aki életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik - köztük a külföldi állampolgárokra is -, továbbá az egy évnél nem régebben külföldön lévő magyar állampolgárokra. Ebbe a körbe azonban az elmúlt hónapokban indult honosítás során állampolgárságot szerző emberek nem tartoznak bele, így őket nem érinti a népszámlálás.

A kérdőívek kitöltése - a szenzitív adatok kivételével - kötelező, aki nem engedi be a kérdezőbiztost, az szabálysértést követ el. A kérdőívek kitöltése egy 2-3 tagú családban összesen mintegy fél órát vesz majd igénybe. A számlálóbiztosok egy 3 fős háztartás után mintegy 1500 forintot kaphatnak. A 40 ezer számlálóbiztos mellett további mintegy 10 ezren közreműködnek a népszámlálásban, nagy feladatok hárulnak az önkormányzatokra és jegyzőikre.

A népszámlálás első rendszerezett adatait várhatóan 2012 első negyedévében hozza nyilvánosságra a KSH, a végleges adatokat az utolsó negyedévben. Németh Zsolt elmondta, hogy összesen mintegy 50 millió oldalnyi kérdőívet kell majd feldolgozni. Készülnek hagyományos szöveges elemzések, táblázatos kötetek, CD-ROM-ok, speciális adatbázisok és interaktív tematikus térképek.

Marton Szilvia

Magyarországon 1784-ben volt az első összeírás, 1869 óta pedig statisztikai módszerekkel készülnek a népszámlálások többnyire tízévente, a nemzetközi elvárásoknak megfelelően; az idei lesz a 15. ilyen népszámlálás. Az ENSZ programjának megfelelően a mostani időszakban már 141 országban volt népszámlálás, 88-ban rövidesen lesz, és csupán a Föld öt országa marad ki ebből az akcióból.

A népszámlálás során nyert statisztikai adatok segítik a társadalmi, gazdasági döntések meghozatalát, a hatásvizsgálatokat és a nemzetközi adatszolgáltatást.