Az államtitkár hangsúlyozta: az Új Széchenyi Terv keretében már megjelentek szociális szövetkezetek felállítását és fejlesztését célzó pályázati felhívások. A projektek bírálata folyamatosan zajlik, április közepéig több mint egymilliárd forintnyi támogatást ítéltek oda, és június végéig további 1,5 milliárd forinttal támogatják majd a szociális gazdaság e formában történő fejlesztését - jelezte Czomba Sándor.

Hozzátette: a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében további források - körülbelül 12,5 milliárd forint - állnak rendelkezésre a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatására. 

Az államtitkár elmondta, hogy a magyar munkaerőpiac legnagyobb problémája az alacsony a foglalkoztatottság: a termelő szférában mindössze 1.200.000 ember dolgozik, a munkanélküliek és inaktívak között pedig 900.000 olyan ember van, akinek semmilyen szakképesítése nincs. Olyan gazdaságra van szükség, amely próbálja orvosolni a foglalkoztatási problémákat, ugyanakkor csökkenti az államadósságot és megtartja a költségvetési fegyelmet - fűzte hozzá Czomba Sándor.

A 25-45 éves korosztály foglalkoztatottságában majdnem az európai unió átlagát "hozza" Magyarország, a 24 év alattiak, az 45-50 év felettiek, a tartós munkanélküliek, valamint az alacsony végzettségűek foglalkoztatásában azonban jelentősen elmarad az uniós átlagtól - fejtette ki Czomba Sándor, hozzáfűzve, hogy ehhez jönnek hozzá a területi különbségek. Hangsúlyozta: "a problémák kétharmada az ország egyharmadára koncentrálódik".

A politikus elmondta: azokban a térségekben, ahol az elsődleges munkaerőpiac nem tud munkát biztosítani az embereknek, ott a közfoglalkoztatás keretében szeretnének segíteni. 

A konferencia apropója az volt, hogy bemutassanak egy, az MTA-KTI megbízásából készített kötetet, amelynek alapkérdése, hogy Magyarország kistelepülésein közösségi eszközökkel növelhető-e a foglalkoztatás, és csökkenthető-e a tartós munkanélküliség. A tanulmányokban helyi kezdeményezésű gazdaságfejlesztési programokat elemeznek a szerzők.

Olyan helyi foglalkoztatási megoldásokat kerestek, amelyek lényegüket tekintve ötvözik a piaci és állami szféra céljait és működési jellemzőit, továbbá megerősítik a helyi közösségeket, s így kívánják feloldani a kialakult társadalmi feszültségeket - mondta Kabai Gergely, a kutatást elkészítő HÉTFA - Pannon Elemző Iroda kulturális antropológusa.

Németh Nándor, a kötet szerkesztője kifejtette: a szociális (közösségi alapú) gazdaság Nyugat-Európában már széles körben kipróbált nonprofit foglalkoztatási gyakorlat, ami ötvözi a közcélú (közösségi) és a piaci működés elemeit. A magyar szociális gazdaságot "még ki kell találni", és kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a hátrányos helyzetű csoportoknak hosszú távon is munkahelyet tudjanak biztosítani az ilyen programok.