A volt köztársasági elnököt katonai tiszteletadás mellett, a katolikus egyház szertartása szerint búcsúztatták. A temetésen beszédet mondott Schmitt Pál államfő is. A szertartást a Magyar Televízió élőben közvetette. Mádl Ferencet a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 28-as számú parcellája első sorának 40. sírhelyén helyezték végső nyugalomra, amelyet a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság múlt szerdai ülésén nyilvánított a Nemzeti Sírkert részévé. A volt államfő búcsúztatására a politikusok és közéleti személyiségek mellett több száz gyászoló érkezett.

Erős jellemű embernek nevezte elhunyt elődjét Schmitt Pál államfő. A köztársasági elnök azt mondta, hogy Mádl Ferenc azok közé tartozott, akik a saját sorsukon túl egy nemzetnek adnak belső tartást, jövőt remélő szilárdságot. A néhai államfő ilyen erős jellemű ember volt, aki műveltségével, erkölcsi nagyságával, szolgálatkész életével állandóságot tudott teremteni maga körül: az értékek bizonyosságát - jelentette ki Schmitt Pál.

A köztársasági elnök azt mondta, hogy Mádl Ferenc azok közé tartozott, akik a saját sorsukon túl egy nemzetnek adnak belső tartást, jövőt remélő szilárdságot. A néhai államfő ilyen erős jellemű ember volt, aki műveltségével, erkölcsi nagyságával, szolgálatkész életével állandóságot tudott teremteni maga körül: az értékek bizonyosságát - jelentette ki Schmitt Pál. Úgy vélte, Mádl Ferenc hatással volt az őt ismerők sorsára. Felidézte, úgy vált vezető egyéniséggé, hogy nem magát helyezte erre a posztra, hanem mások kérésére fogadta el, szolgálatként élte meg, és mélységes humanizmussal vitte végbe a közösség és a sors által rátestált feladatokat.

Schmitt: Mádl szeretetet sugárzott

Mádl Ferenccel kapcsolatban szinte senki sem felejti el megemlíteni mindenen átsugárzó derűjét, közvetlen emberségét. Nem csak a pulpitusról hirdette, naponta kipróbálta, hogy két ember között a legrövidebb út tényleg egy mosoly - tette hozzá. A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy Mádl Ferenc elnöki mandátumának befejezése után is közösséget épített, tanácsokat adott és szeretetet sugárzott.

Schmitt Pál kiemelte: elődje államférfi volt, aki komolyan vette a közéleti szerepvállalás erkölcsi parancsait, amelyek szerint akik az élen járnak, azoknak példát kell adniuk. Vallotta, hogy a mérték mindennek elébe való, mértéktelen volt azonban az igazság tiszteletében, a család és a barátok szeretetében, a tudás előtti alázatban, a nemzet iránti elkötelezettségben és a művészetek iránti rajongásban - vélekedett. A köztársasági elnök kitért arra, hogy Mádl Ferenc a nemzet boldogulását a magyar örökség továbbvitelében és az európai szellem kiteljesítésében látta. Mint mondta, egész életével, minden cselekedetével e kettő szintézisét képviselte.

Nemcsak tanított a katedrán, hanem nevelt is, politikusi, államfői kiállásával, emberi jellemvonásaival, értéket képviselő jelenlétével - közölte. Schmitt Pál arról is beszélt, hogy Mádl Ferencnek bizonyára örömmel telt meg a szíve, amikor az alaptörvény nemzeti hitvallásában viszontláthatta saját krédóját, mely szerint: "Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család, a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye".

Felidézte, hogy amikor Mádl Ferencet köztársasági elnökké választották, azt mondta, "még sok dolgunk van", és nem fejtette el, hogy a tennivalókból mindenkinek, neki is ki kell vennie a maga részét. Akkori beszédében a volt államfő azt is hangsúlyozta: "felelősek vagyunk azért, hogy legyen mindenki számára nagyobb és jobb kenyér, több értéktermő munka, még biztatóbb gazdasági növekedés, nagyobb biztonság és törvénytisztelet, szolidaritás a rászorulókkal szemben" - emlékeztetett az elnök.

Mádl Ferenccel kapcsolatban szinte senki sem felejti el megemlíteni mindenen átsugárzó derűjét, közvetlen emberségét. Nem csak a pulpitusról hirdette, naponta kipróbálta, hogy két ember között a legrövidebb út tényleg egy mosoly - tette hozzá. A köztársasági elnök búcsúbeszéde zárásaként az utódok nevében megköszönte a néhai államfő életművét, példamutatását, szellemi és erkölcsi hagyatékát.

Mádl Ferenc a szelíd erő politikusa volt, az átfogó műveltségből, felelős mérlegelésből, a hivatás iránti alázatból, évtizedes külföldi és hazai tapasztalatokból, jóakaratból és szeretetből építkező szelíd erőé - mondta Király Miklós, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja Mádl Ferenc néhai államfő temetésén. "Ezért is tudta államfőként egész nemzetét hitelesen képviselni. Ugyanakkor az alapvető értékek védelmében a nagy elvi kérdésekben szilárd és hajlíthatatlan volt, lett légyen szó akár az Országgyűlés által elfogadott törvények Alkotmánybíróság elé viteléről" - tette hozzá.

"Gyakorolta, de nem kedvelte a hatalmat"

Politikusi életében is központi helyet foglalt el az oktatás, a tudomány és a kultúra támogatása. Tudta, hogy a tudomány mennyire fontos a gazdasági és más nehézségek meghaladásához, és ehhez mennyire lényeges a kutató- és tudományos intézmények autonómiája, szabadsága és felelőssége - fogalmazott Király Miklós. Utalt arra, hogy Mádl Ferenc "gyakorolta, de nem kedvelte a hatalmat, különösen nem a hatalom külső jegyeinek hangsúlyozását".

A professzor szabadságát őrizve államfőként is elérte, hogy a Belvárosban szabad mozgása legyen: a kormányőrök csak az egyetem falain kívül várhatták, egyetemi dolgozószobájában pedig nem engedett riasztóberendezést telepíteni. Közjogi méltóságként is alighanem családja körében volt a legboldogabb - fogalmazott Király Miklós. Mádl Ferencnek "szívügye volt az országhatárokon kívülre szakadt magyarság szolgálata, kezdettől fogva támogatta, hogy a külföldön élő magyarok lakóhely hiányában is magyar állampolgárságot kaphassanak" - jelentette ki.

Király Miklós közölte: Mádl Ferenc, ha nem ragadja el a halál, a napokban Szabadkára ment volna magyar jogászok meghívására, mert "tudta, hogy a szolgálat, a köz szolgálata nem ér véget a magas hivatal, a megbízatás megszűnésével". A dékán Mádl Ferencre emlékezve úgy fogalmazott, életműve hibátlan és teljes, szolgálata kivételes, de éppen ezért nagyon nagy űr marad utána.

"A temérdek tudás, a jóakarat és a kedvesség nem száll a sírba veled, és tudom, hogy valahonnan most is féltő törődéssel gondolsz az országra" - fogalmazott Király Miklós. Mádl Ferenc azt vallotta, hogy a professzornak mindig egész tudását, egész hitét, világnézetét kell tanítványainak adnia, és nem csak a katedráról - emlékeztetett. Király Miklós kitért arra, hogy Mádl Ferenc látta meg először: Európa békéjének, fejlődésének záloga "egy értelmes és tanulmányozásra érdemes, izgalmas, új jogi rend". A sors különös adományaként értékelte, hogy Magyarország Mádl Ferenc köztársasági elnöksége idején csatlakozott az Európai Unióhoz.

Igazodási pont volt

Granasztói György történész igazodási pontnak nevezte Mádl Ferenc volt államfőt. Igazodási pont volt, ezért ragaszkodnak hozzá olyan sokan az országban - jelentette ki a történész, egyetemi tanár. Úgy fogalmazott: a volt államfőt a hitén is alapuló jósága és erkölcsisége, nagy tudása, kritikus intelligenciája tette tekintéllyé, igazodási ponttá. Az ELTE nyugalmazott egyetemi tanára azt mondta, hogy hiányozni fog Mádl Ferenc kikezdhetetlen erkölcsisége és szellemisége, tévedhetetlen ösztöne, egyszerű szívbéli jósága, szelíd tekintélye. Mádl Ferenc az országot felemelni képes erények megjelenítője a közéletben, amely ma egyöntetűen tiszteleg előtte, és amelyet ő mindig meg akart békíteni - mondta Granasztói György a volt államfő sírhelyénél.

Utalt arra, hogy Mádl Ferenc néhány hónapja, 80. születésnapján "a felé áradó szeretet és megbecsülés nagy hullámait élhette meg, köztük régi barátja, Orbán Viktor miniszterelnök különleges méltatását". Ez az ünneplés is jól mutatta, "közéleti pályafutásának ez a széles íve (...) politikai ugyan, de jóval szélesebb pályát és mélyebb rétegeket foglal magába". "Mádl Ferenc (...) része a jelenünknek, és hatással van a cselekvésünkre" - jelentette ki.

Nem kereste a népszerűséget

Jelenits István piarista szerzetes arról beszélt, hogy Mádl Ferencet magáénak érezhette az egész ország, amelynek néhány éven át első embere volt. Különös felelősségtudattal figyelt a legszegényebbekre, "nemzetközi kapcsolataink alakításában a béke útját járta, építette". Mádl Ferenc "jogász lett egy olyan korban, amelyben már-már megrendült a bizalmunk a jog és a közélet tisztasága iránt. Ő visszaszerezte a devalválódott szavak, értékek becsületét" - mondta Jelenits István. Emlékeztetett arra, hogy Mádl Ferenc jó tanára volt tanítványainak, majd megbízható vezető a közéletben. "Nem kereste a népszerűséget, de megnyerte az egész nemzet bizalmát" - fogalmazott.

Keresztény államférfiú volt, de nem úgy, hogy az egyház vagy a keresztények érdekeit védelmezte a másképpen gondolkodók ellenében, hanem úgy, hogy "keresztény lelkiismerettel munkálkodott az egész nemzet javára". Hitt abban, hogy "nem egymás ellenében, hanem egymásért, együtt kell és lehet élnünk, boldogulnunk" - tette hozzá.

Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság perjele kiemelte, hogy a néhai államfő "szerette az igazságot, távol állt tőle a gonoszság. (...) Tudta, hogy mennyire fontos a család, az otthon, a testvérek. (...) Tudta, hogy mit jelent elfogadni a másik embert. (...) Tudta, hogy európai látókörre van szükség, és biztos ismeretekre". Mádl Ferenc "tudatosan élt, képes volt a megismerésre, elszánt akarattal rendelkezett (...), foglalkoztatták az élet nagy kérdései. (...) Hű volt az európaisághoz, hű volt a magyarsághoz és hű volt mindhalálig a kereszténységhez" - jelentette ki a perjel.

"Ott volt, ha népünket baj érte"

Mádl Ferenc életének legfőbb értékeként ismerte el Istent és a szolidáris szeretetet az emberek iránt - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a néhai köztársasági elnök lelki üdvéért bemutatott gyászmisén kedden a budapesti Szent István-bazilikában. A gyászmisét a bazilika előtti kivetítőkön is figyelemmel kísérhették. A bíboros arra emlékeztetett, hogy Mádl Ferenc "ott volt, ha népünket baj érte vagy katasztrófa sújtotta. Dalma asszonnyal együtt részt vett a legfontosabb jótékonysági akciókban, személyes figyelemmel volt a rászoruló emberek iránt."

Nemcsak az érző szív, hanem az igazság iránt elkötelezett értelem is jellemezte. Tudományos munkájában, felelős politikai döntéseiben sokszor érezhettük, hogy nem pusztán valamilyen érdeket szolgálnak állásfoglalásai, hanem a szakmai tisztesség, a jogszerűség, sőt az igazságosság keresése vezeti - tette hozzá Erdő Péter. A bíboros hangsúlyozta: "nagyon fontos dolog az, ha egy ország vezetőit és lakóit összekapcsolja a törvényesség, a polgári együvé tartozás, az emberi, kulturális értékek tisztelete. De egészen különleges élmény, amikor együtt imádkozhatunk Isten színe előtt azzal az emberrel, aki a modern világ szabályai szerint népünk legfőbb képviselője."

"Ha első királyunkat, Szent Istvánt ünnepeltük, vagy közös örömökben és gondokban fordult Istenhez hívő közösségünk, Mádl Ferenc köztünk volt, példamutató módon, hívő emberként vett részt a szertartásokon" - hívta fel a figyelmet. A bíboros kiemelte, "a földi halállal (...) nem semmisülünk meg. Isten az örök élet ura. Az ő akaratát és szeretetét kell keresnünk. Ha pedig Isten a pártunkat fogja, nem kell félnünk a földi élet nehézségeitől, nem kell szégyellnünk, hogy Krisztushoz tartozunk. Ez az alapvető bizalom képes erőt adni egyénnek és közösségnek egyaránt."

Arról is beszélt, hogy a keresztényi bizalom az ember életében óriási erő, amely "értelmessé, és földi életünk határain túl, annál nagyobb távlatban is értékessé, eredményessé teheti minden igyekezetünket. Ha lehetséges ez a bizalom egy család életében, lehetséges a nagyobb közösségek életében is." "Szülessünk hát újjá bizalomban és odaadásban, ne ijedjünk meg a földi élet nehézségeitől! Emlékezzünk tisztelettel azokra a nagy magyarokra - köztük immár Mádl Ferenc elnök úrra is -, akik példát adtak bizalomból, hitből, emberségből" - szólított fel Erdő Péter.

A gyászmisén Mádl Dalma és a gyászoló család tagjai mellett megjelent Schmitt Pál jelenlegi és Sólyom László volt köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Semjén Zsolt és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesek, Martonyi János külügyminiszter, Polt Péter legfőbb ügyész, a diplomáciai testület több tagja; a katolikus püspöki konferencia számos tagja közreműködött a szertartáson.

Mádl Ferenc akadémikus, aki 2000 és 2005 között volt Magyarország köztársasági elnöke, május 29-én, életének 81. évében hunyt el.