Fidesz: tabudöntögető az egészségügyi salátatörvény

Heintz Tamás szerdai budapesti sajtótájékoztatóján a törvényjavaslatban foglaltak közül példaként említette az útiköltség-támogatás tervezett átalakítását és a táppénzszabályozás felülvizsgálatát. Utóbbi alapján megszűnik majd az úgynevezett passzív táppénz intézménye. Ezzel kapcsolatban a fideszes képviselő azt mondta, "amiről most megy a nagy hadakozás, az harminc nap", jelenleg ugyanis ennyi a passzív táppénz időtartama.

A Nemzeti Egészségügyi Tanács tervezett megszüntetéséről a politikus azt közölte: azzal, hogy lényegesen bővül az egészségügyért felelős szakmai kollégiumok száma, hatásköre és konzultációs lehetősége, a tanács léte okafogyottá vált. Szerinte az elmúlt években az egészségügy területén is hiányzott az a bátorság, az a felhatalmazás, amelyre a kétharmad kötelezi a mostani kabinetet.

Túry Gergely

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) szerdán arra kérte a kormányt, a betegképviseletek intézményes bevonásával "jöjjön létre nemzeti konzultáció az egészségügyről". A NEK rendkívüli ülése után a levezető elnök, Cser Ágnes azt mondta: Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár megtévesztette a miniszterelnököt, amikor azt mondta, hogy széles körű egyeztetést folytattak a Semmelweis Tervről. Ezzel kapcsolatban Heintz Tamás kérdésre válaszolva hangsúlyozta, az államtitkár több mint két hónapon át járta az országot. Számtalan alkalmuk lett volna a NEK vezetőinek, hogy személyesen is tudjanak kérdezni tőle - tette hozzá.

Az orvosok elvándorlásának kérdéséről szólva a fideszes képviselő azt mondta, nagyon sok embernek az a véleménye, hogy "akik most letették letétbe a felmondásukat, tegyék mellé a diplomájukat is".

A másik oldal

Garai István szocialista képviselő szerint az egészségügyi salátatörvény ugyanakkor nem ad választ az alapvető kérdésekre, viszont számos kedvezőtlen tendencia kiolvasható belőle. A képviselő szerdán, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a második egészségügyi salátatörvényt, akár "uborka-salátatörvénynek" is lehetne nevezni. Ettől ugyanis hasmenést nem, de agymenést kapnak azok a betegek és egészségügyi dolgozók, akik azt várták, hogy a betegellátás feltételrendszere, vagy az ágazatban dolgozók bérhelyzete javulni fog.

Mint mondta, a Semmelweis Tervben vázoltakkal ellentétben a törvényjavaslatban semmilyen garanciát nem látnak arra, hogy az ágazat megtakarításait az egészségügybe forgatnák vissza. Így ez valószínűleg az államháztartási hiány csökkentését fogja majd szolgálni - tette hozzá. Ennek kapcsán megjegyezte: erre a betegek megsarcolásánál sokkal jobb módszer lett volna a 16 százalékos személyi jövedelemadó nem kiterjesztése a leggazdagabbakra. Ennek következtében egyes politikusok fizetése 450-500 ezer forinttal emelkedett, a rezidensek nettó bére 88.500-ról viszont 83.500 forintra csökkent. A képviselő szerint szó sincs arról, hogy milyen forrásokat és milyen ütemezésben fordít a kormányzat az egészségügyi dolgozók bérezésre. Szó sincs az égető humánerőforrás hiányról, a rezidensek utcaseprő-szintű bérezésének megváltoztatásáról.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet Páva Hanna helyettes államtitkár által az országgyűlés egészségügyi bizottságának egyik ülésén mondottakra, mely szerint: ha az egészségügyi ágazatban a következő 4 évben évente 25 százalékos béremelést hajtanának végre, az 260 milliárd forintba kerülne. Garai István szerint ha ezt összehasonlítják például a MOL-részvények megvásárlásával "eldorbézolt" 500 milliárd forinttal, abból az következik, ha a kormányzat nagyon akarta volna, már rendezte volna ezt a kérdést. Mint mondta, egyet tudnának érteni a táppénzes betegek soron kívüli felülvizsgálatának ötletével, de nem olyan módon, ahogy a javaslatban szerepel, hiszen az elsődleges szempont mindig a beteg állapotának súlyossága kell, hogy legyen.

Garai István szerint ehhez többletforrásra, több orvosra van szükség, hogy ne a "már jelenleg is végeláthatatlan várólisták" terhére kezeljék őket. A passzív táppénz megszüntetésével a szocialista képviselő szerint sokan többszörösen hátrányos helyzetbe kerülhetnek.  A gyógyszerkasszát érintő forráskivonások kapcsán megjegyezte, hogy az Állami Számvevőszék szerint a jelenlegi kassza is komoly feszültséget fog okozni. Ehhez képest a ciklus végéig a GDP 1 százalékát is meghaladó összeg kivonása van még betervezve.

A gyógyszergyártókat érintő szabályok szigorítása pedig odáig vezethet, hogy munkahelyek szűnnek meg, továbbá szűkülhet a közgyógylista, drágábbak lesznek a gyógyszerek. Ezen felül viszont még kórházak is ellehetetlenülhetnek, ugyanis számos gyógyszergyártó jelenleg hitelbe forgalmaz az egészségügyi intézmények számára, ez a gyakorlat viszont megszűnhet az őket érintő terhek megnövekedése miatt.  Az MSZP szerint ráadásul a gyógyszeripar szereplőit sújtó szankcióknak lehet olyan hatásuk, hogy a beteg kénytelen lesz az 50 százalékkal drágább gyógyszert megvásárolni. Tehát ennek is a "betegek isszák meg a levét" - fűzte hozzá Garai István.

A Semmelweis Terv kapcsán kiemelte: a kormányhatározat nem került a parlament elé, az a nyilvánosság kizárásával született meg. Garai István szerint a második egészségügyi salátatörvénynek ugyan több eleme a Semmelweis Tervre épül, mégsem azt a szellemiséget tükrözi vissza. Ugyanakkor kérdésre válaszolva hozzátette: várja a következő javaslatot, amelyben pontosan szerepel, hogy mi lesz például a rezidensek bérével vagy a várólisták finanszírozásával.