A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) a most végrehajtott szerkezetátalakítás után kiemelt szerepet szán a horgászturizmusnak. A tó ökológiai egyensúlyának megőrzéséért felelő társaság külön igazgatóságot hozott létre az ezzel járó feladatok ellátásra, hiszen bevételének több mint fele, közel 400 millió forint a horgászjegyek értékesítéséből fakad - mondta Puskás Zoltán, a cég élére három hónapja kinevezett vezérigazgató.

A cégvezető szerint a Balatoni Halászati Zrt.-ből 2009 végén kivált, a halászati jogot megöröklő BHN közfeladatainak ellátásához évente minimum 100 millió állami forrásra lenne szüksége, ennek tavaly a töredékét kapta meg, az idén pedig egyelőre semmit. A  társaság sorsa már tavaly is a Sió-zsilipnél elhelyezett angolnacsapda fogásától függött, ez azonban  hosszú távon nem oldja meg a cég finanszírozásának kérdését. Az igen jól értékesíthető, idegenhonos halfajt utoljára 1991-ben telepítették a Balatonba, amelyből a becslések szerint még 1000-2000 tonna található a tóban. Tavaly, a nagy vízeresztéseknek köszönhetően rekordfogással 200 tonnát emeltek ki, de az idén örülnének, ha ennek a felét sikerülne teljesíteni.

MTI / Mohai Balázs

A balatoni halászati cégnek pár évvel ezelőtt még 200 alkalmazottja és 12 hajóból álló hajóflottája volt, a közfeladatokat továbbvivő BHN azonban már csak 65 fős dolgozói létszámmal és 7 darabból álló hajóflottával látja el a feladatait. A nonprofit cég közfeladatainak egyike a haltetemek eltávolítása a Balatonból, ami éves szinten 30 millió forintba kerül. Forrás hiányában részben a cég halőrei és halászai végezték az idei tavaszi halelhullás utáni takarítást, ami azzal járt, hogy a halőrzésre nem jutott elég ember, miközben az orvhalászat, orvhorgászat mit sem veszített a "népszerűségéből".

A halőrök és vízirendőrök évente 10-12 kilométer illegálisan lerakott hálót gyűjtenek be. A vezérigazgató szerint a megfelelő halőrzéshez a 12 fős halőri állomány egyébként is kevés, további 8 fővel kellene bővíteni a létszámot.

A BHN a halászflottájával ökológiai szemléletű halászatot folytathat, amelynek alapvető célja az őshonos halaktól életteret elvonó idegenhonos halak - busa, angolna, ezüstkárász, amur, törpeharcsa - eltávolítása. A vezérigazgató hangsúlyozta, a cég legsürgetőbb feladata az egyre több bajt okozó, havaria helyzettel fenyegető  busaállomány lehalászása. Azonban ez támogatás nélkül nem megy, mivel - a rossz értékesíthetőség miatt - minden kifogott kilogrammon 200 forint vesztesége keletkezik a társaságnak. A BHN jelenleg úgy tud spórolni, hogy visszafogja a busa halászatát, miközben a tóban elöregedő busaállomány miatt egyre nő a 20-40 kilogrammos, tavasztól őszig partra sodródó busatetemek száma.

MTI / Mohai Balázs

Puskás Zoltán a balatoni halállomány szabályozásában fontosnak tekinti a keszegállomány frissítését, és az őshonos halállomány felfuttatását, ezért már idén megkezdték a kis-balatoni nyurgaponty és compó telepítését.

Változtatni szeretne azon, hogy a Balaton partján nem lehet balatoni halat kapni, új halboltok, halsütödék nyitásával megszervezve a lakossági halellátást. Az ehhez szükséges árualap a Balaton vízgyűjtőjén található halastavakból, szelektív állományszabályozó halászatból, illetve a Kis-Balatonról származna.     A cég Balatonon végzett halászatának szelektivitása 95 százalékosra tehető, vagyis néhány százalékban mindig akad a zsákmányban egyéb halfaj is. Ez a helyi igények kielégítésére elegendő, de a turisztikai szezon kiszolgálására nem - tette hozzá magyarázatul Puskás Zoltán, hogy miért is nem lehet kiszorítani a balatoni éttermekből a máshonnan, esetleg importból érkező halakat.