Ifj. Lomnici Zoltán szerint a rendvédelmi érdekképviseletek utóbbi időben megmutatkozó fenyegetőzése fokozódó kockázatot jelent, ezért szükséges lenne a társadalom "békés tagjainak jogai és szabadsága védelme érdekében" a vonatkozó jogszabályokat módosítani.
A fegyveres és rendvédelmi dolgozók érdekképviseleteinek fellépése a legutóbbi időben alkalmas lehetett arra, a társadalom egy jelentős részében félelmet keltsen, az állambiztonságba és a közrendbe vetett hitet megingassa - mondta az alkotmányjogász az MTI-nek.
Mint megjegyezte, az elmúlt időszakban több szakszervezeti vezető is arra utalt megszólalásában: ha nem teljesítik követeléseiket, annak előre nem látható, súlyos, adott esetben kontrollálhatatlan következményei lehetnek. Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke május 9-én, a belügyminiszterrel folytatott informális megbeszélést követően újságírók előtt például azt mondta: elkövetkezhet az az idő, amikor a szakszervezeti vezetők nem tudják egy-egy demonstráció békés jellegét biztosítani.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint itt már sokkal többről van szó, mint érdekképviseletről, a jelek szerint ugyanis egyes szakszervezeti vezetők "már nyílt politizálást folytatnak". Holott - mint rámutatott - az alkotmány egyértelműen rögzíti, hogy a rendvédelmi dolgozók politikai tevékenységet nem folytathatnak. Mint leszögezte: alkotmányos értelemben a szakszervezetek feladata, illetve jogi mozgástere a munkavállalók érdekeinek képviselete, nem pedig politikai szerepvállalás útján a mindenkori kormány megdöntése.
Hiányzik a számonkérhetőség, a szankció, ezért módosítani kellene a sztrájktörvényt, a szakszervezetekre vonatkozóan a munka törvénykönyvét, valamint az egyes hivatásrendekre vonatkozó jogszabályokat - mondta az alkotmányjogász. Mint magyarázta, vannak olyan hivatásrendek, ahol el kell fogadni, hogy az érdekek védelmére csak korlátozott jogkörök állnak rendelkezésre.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
Börtönbe zárták Oroszországban, megkínozták Fehéroroszországban, farkasszemet nézett Putyinnal, de a saját démonaival nem sikerült megküzdenie – mozgalma és művészete azonban túlélte őt.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Szamosvölgyi Péter gyáva senkinek nevezte az őt kritizáló hozzászólót.
A volt igazságügyi miniszter elmúlt másfél éve került fókuszba.
