Expozéjában a fideszes Rogán Antal az előterjesztés médiatörvényt érintő részével kapcsolatban azt mondta: az szigorításokat is tartalmaz. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) fizetendő díjak és bírságok a módosítás értelmében adók formájában behajtható köztartozásnak minősülnek, a behajtás gyorsítása érdekében - mutatott rá Rogán Antal a parlamentben kedden. A javaslat értelmében a frekvenciapályázatokon a jövőben nem indulhatna, akinek tartozása van az NMHH Médiatanáccsal szemben.

A médiatanács elnökének és tagjainak kártalanításával összefüggő rendelkezés kapcsán kifejtette: magáncégeknél és más állami tisztségek esetében is van arra példa, hogy ahol tiltják a vezetők szektorbeli elhelyezkedését, ott ezért kártalanítást nyújtanak. A médiatanács elnöke esetében a tiltás és így a kártalanítás is egy évre szól.

Az MSZP eltérően ítéli meg a hírközlési és a médiatörvények módosítását

Az általános vitában felszólaló szocialista politikusok arról beszéltek: amíg a hírközléssel, informatikával és frekvenciagazdálkodással kapcsolatos változtatások közül több támogatható, a médiatörvények módosítását nem fogadják el.

Baja Ferenc úgy vélte, hogy Rogán Antal az NMHH koncepcióját nyújtotta be, míg Mandur László arról beszélt: a Fidesz és a kormány között versenyfutás folyik, hogy melyikük akarata érvényesül a médiaszabályozásban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani előterjesztés előképe korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium javaslataként szerepelt a kormányzati honlapon, ám az végül mégis Rogán Antal egyéni képviselői indítványaként került a Ház elé.

Baja Ferenc pozitívumként értékelte egyes európai uniós szabályok átültetését, azt, hogy a módosítás figyelembe veszi a fogyatékosok jogait, valamint hogy lehetőséget ad az emelt díjas szolgáltatások letiltására. Kifogásolta ugyanakkor, hogy az NMHH elnökének és elnökhelyettesének távozásuk esetén a 12 havi nettó jövedelmüknek megfelelő kártalanítás járna a rájuk vonatkozó egyéves elhelyezkedési tilalom miatt.

Párttársa, Mandur László arra hívta fel a figyelmet, hogy harmadszor készül a kormánytöbbség a médiatörvény módosítására, a szakmai közvélemény bírálatait azonban ezúttal sem veszik figyelembe. Bírálta a pályázati feltételek szigorítását, és nehezményezte azt is, hogy a módosítás alapján a médiatanács évente dönthetne arról, hogy hány közszolgálati rádióadó és televíziós csatorna működjön. Szerinte ez lehetetlenné teszi, hogy a közmédiumok hosszú távra tervezzenek.

Jobbik: tovább növekedhet a médiatanács hatásköre

A jobbikos Hegedűs Tamás szerint a hírközlési tárgyú törvények tervezett módosítása a kormány és a Fidesz-frakció közötti együttműködés hiányáról árulkodik, mivel az indítványban a kabinet stratégiai céljai nem köszönnek vissza. Szerinte az előterjesztéssel kapcsolatos problémák jelentős részét a Nemzeti Hírközlési Hatóság és az Országos Rádió- és Televízió Testület összevonása, vagyis az NMHH létrejötte okozta. Párttársa, Novák Előd arról beszélt, hogy az indítvány tovább növeli a kizárólag fideszes tagokból álló médiatanács hatáskörét.

Kifogásolta azt is, hogy a módosítások továbbra sem sújtanák szankcióval a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megszegését, amit pedig szerinte a közszolgálati televízió és rádió rendszeresen elkövet.

LMP: sunyi médiaeinstand

Karácsony Gergely (LMP) többekhez hasonlóan szóvá tette, nem tudni, hogy a javaslat "kinek a fiókjából" került elő. Úgy értékelte: az előterjesztés célja a "sunyi médiaeinstand", vagyis az, hogy a kormányoldal újabb pozíciókat foglaljon el a médiavilágban. Megmagyarázhatatlannak nevezte, hogy a médiatanács évenként dönthetne a közmédiumok csatornáinak számáról.

Az NMHH vezetőinek kártalanítására vonatkozó rendelkezés eltörlése érdekében az LMP módosító javaslatot nyújt be. Ebben pedig - folytatta Karácsony Geregly - idézik Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivőt, aki a 98 százalékos különadó bevezetését azzal indokolta, hogy a kormány véget akar vetni "a pofátlan végkielégítések rendszerének".

Az ellenzéki politikus kitért arra: a javaslat korábbi felvetésüknek megfelelően pontosítja, hogy az újságírókat csak a nyomozó hatóság kötelezheti bizonyos esetekben forrásaik felfedésére, az NMHH nem. Üdvözölte a digitális átállás felgyorsítását is, aggodalmának hangot adva azzal kapcsolatban, hogy a társadalmi érzékenység szempontjai nem jelennek meg a javaslatban, így arról sincs szó benne, hogy a rászorulók kaphatnak-e támogatást a digitális vevőkészülékek beszerzéséhez, az analóg sugárzás lekapcsolása előtt.