A Policy Solutions elemzése szerint a szakpolitikai kategóriában Gál Kinga (Fidesz), a politikai munkát tekintve Tabajdi Csaba (MSZP), a határon túli képviselők között pedig a felvidéki Bauer Edit (Magyar Koalíció Pártja) az év magyar európai parlamenti képviselője. A politikai elemző intézet a magyar EP-képviselők elmúlt évi brüsszeli és strasbourgi teljesítményét értékelte.

Az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzés szerint Gál Kinga (Fidesz) kifejezetten eredményes évet tudhat maga mögött azzal, hogy két raportőri megbízatást is sikerrel fejezett be. Az alapvető jogok helyzetéről, majd a demokráciajogok és az emberi jogok terjesztésének pénzügyi eszközéről szóló jelentése kapott széleskörű támogatást. Gál Kinga emellett véleményezői munkát is végzett, ő volt az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményről készült vélemény felelőse. Gál Kinga az alapvető emberi jogok és a kisebbségvédelem egyik legelismertebb uniós képviselője, az EP Kisebbségi Munkacsoportjának vezetője - írták.

Az intézet úgy látja, akárcsak a 2009-2014-es ciklus első évében, az elmúlt évben is a szocialisták delegációvezetője, Tabajdi Csaba politikai munkája volt a legkiemelkedőbb a magyar EP-képviselők közül. Az elemzés szerint Tabajdi Csaba működött közre magyar részről a szocialisták, a zöldek és a liberálisok közös, a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos határozatának megfogalmazásában, emellett 54 alkalommal szólalt fel az EP plenáris ülésén, a többi között annak érdekében, hogy Magyarország pénzt kapjon a vörösiszap-katasztrófa miatt az EU Szolidaritási Alapjából. Szorgalmazta Macedónia csatlakozási tárgyalásainak elkezdését és kiállt Ukrajna vízummentessége mellett. Tabajdi Csaba nevéhez egy év alatt - nagyszámú felszólalásai mellett - három állásfoglalási nyilatkozat, hét parlamenti kérdés és egy írásos nyilatkozat kötődik.

Bauer Edit (Magyar Koalíció Pártja) a Policy Solutions értékelése szerint szakpolitikai munkája alapján lett az év határon túli magyar EP-képviselője. Az emberkereskedelem megelőzéséről, az az elleni küzdelemről és az áldozatok védelméről szóló jelentését szinte egyhangúlag szavazta meg az EP 2010 decemberében.

A szlovákiai magyar képviselő emellett felelős volt a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményéért a demográfiai kihívások és a nemzedékek közötti szolidaritás témájában, és részt vett négy állásfoglalási indítvány kezdeményezésében is; ez utóbbiak jelentős részben nőjogi ügyeket érintettek. Bauer Edit a határon túli magyarsággal kapcsolatban több kérdést is feltett a bizottságnak, így például a kettős állampolgárságot felvevő szlovákok állampolgárságának megvonásával, illetve a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban.

Nézőpont Intézet: Járóka Lívia a legjobb

A Nézőpont Intézet elemzése szerint Járóka Lívia (Fidesz-KDNP) volt az év magyar európai parlamenti képviselője, mert az Európai Roma Stratégia élharcosaként sikerült áttörést elérnie, és közben a nemzeti érdeket képviselte az európai belpolitikában. Az intézet a magyar EP-képviselők munkáját három fő szempont szerint értékelte. 

Először megvizsgálták a képviselők európai belpolitikában játszott szerepét, ennek alapján szerintük Surján László (Fidesz-KDNP) munkája volt a legfigyelemreméltóbb, mivel ő volt a 2010-es európai költségvetés jelentéstevője. Kiemelték továbbá Gál Kinga (Fidesz-KDNP) tevékenységét, megemlítve, hogy a képviselő terjesztette az Európai Parlament elé az alapvető emberi jogok európai uniós helyzetéről szóló jelentést. Az intézet második vizsgálati szempontja a magyar belpolitika európai megjelenése volt; úgy látták, ebből a szempontból a szocialista politikusok - Tabajdi Csaba, Göncz Kinga - voltak a legaktívabbak. 

A harmadik, legfontosabb szempontnak azt tekintették, milyen mértékben sikerült érvényesítenie a magyar EP-képviselőknek a magyar érdekeket az európai belpolitikában. A Nézőpont Intézet szerint a leglátványosabb munkát a 2009 és 2014 közötti ciklus második évében ezen a területen Járóka Lívia (Fidesz-KDNP) végezte; Magyarország számára legfontosabb tevékenysége a Roma Integrációs Keretstratégia kidolgozása volt. Emlékeztettek arra: Járóka Lívia jelentését az Európai Parlament 90 százalékos többséggel fogadta el. Mint írták, összességében elmondható, hogy a képviselő elmúlt évi munkája, az európai romapolitika megalapozása, nagy előrelépés a kisebbségi integráció terén, amely Magyarország nemzeti érdeke.