A 16 OECD-országban végzett felmérés szerint Magyarország a 12-14. helyen áll a digitális szövegértést tekintve, Spanyolországgal, Lengyelországgal és Ausztriával hasonló helyen.

A helyettes államtitkár felidézte, hogy a korábbi eredmények szerint Magyarország utolsók között szerepel a szélessávú internethozzáférés tekintetében, s ennek nyilvánvaló kapcsolata van a mostani eredménnyel. A helyettes államtitkár fontosnak nevezte, hogy az eszközközpontú informatikai fejlesztéseket a tudás, elsősorban a pedagógusok digitális íráskészségének fejlesztése kövesse. Megjegyezte, hogy Magyarországon a jobb szociális háttérrel rendelkező fiatalok nem feltétlenül az iskolának köszönhetik eredményüket, hanem az otthoni, magánéletben megszerzett gyakorlatnak.

Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal mérési és értékelési osztály vezetője a feladatok kapcsán arról számolt be: a diákoknak egy tipikus keresőoldalon kapott találatok alapján kellett kérdésekre válaszolniuk, az olvasott cikkek fő gondolatait meghatározniuk, oldalak között lépkedniük, elektronikus levelezést és fórumot használniuk. Az osztályvezető ismertette: az érintett országok átlagpontszáma 499 volt, ami megegyezik a nyomtatott szövegértés vizsgálatakor kapott eredménnyel. Ez Magyarországon gyengébb volt, 468 pont, szemben az írott szövegeknél mért 494-gyel - tette hozzá.

Balázsi Ildikó ismertette: a képességi szintek kapcsán a magyar diákok 73 százaléka érte el a minimális szintet, míg más OECD országokban ez 83 százalék volt. A kiemelkedő szintet a magyar diákok 5 százaléka érte el, a más országokban mért 8 százalékkal szemben.

Magyarország egyébként 1996 óta tagja az OECD-nek. Az oktatási ágazatot tekintve eddig három témában (szövegértés, matematikai kompetenciák, természettudományos tudás) háromévente publikáltak adatokat. A digitális szövegértést most először, kísérleti jelleggel mérték.