A miniszter közlése szerint eddig 45 feljelentés született a HM-nél tartott átvilágítás nyomán, zömében hűtlen kezelés, okirat-hamisítás és csalás miatt. Az átvilágítás során 15 ezer oldalnyi iratanyag született; az intézkedés célja a korrupció és az ahhoz vezető helyzetek, valamint a pazarló működési mechanizmusok megszüntetése - tette hozzá Hende Csaba. Utóbbira egyetlen példát említett: az áramon 800 millió forintot sikerült spórolni azzal, hogy újra nagyfogyasztóként szerepelnek a piacon.

A miniszter közlése szerint a HM-ben az elmúlt években, például az üzemeltetés területén, gyakorlattá vált a kiszervezés, "az alvállalkozók a saját nevükre íratták a közüzemi órákat". Ez nem bűncselekmény, hanem sima hülyeség - fogalmazott Hende Csaba. Szólt arról is, hogy az intézkedésekkel nem "megbélyegezni" akarták az előző vezetés beosztottjait; annak szerettek volna utánamenni, hová tűnik el az a "töménytelen pénz", amit az adófizetők "a honvédségre szánnak". Az új honvédségi törvénnyel kapcsolatban azt mondta, annak alapstruktúrája nem változott a régihez képest, de új elemként szerepel benne, hogy a katonai ügyészség ezentúl nem a minisztérium, hanem a legfőbb ügyész alá tartozik. Ugyancsak újdonságként említette, hogy a törvényből kikerült a polgári szolgálat választhatósága, hiszen az a jelenlegi helyzetben nem értelmezhető.

Mint hozzáfűzte: esetleges háború idején lenne olyan lehetőség, hogy fegyver nélküli szolgálatra osszanak be olyat, aki ezt igényli. A jogszabályban egyébként jelentősen csökkent a paragrafusok száma: a régiben 209, míg az újban csak 83 paragrafus van - jegyezte meg. A miniszter az elmúlt év egyik legfontosabb momentumának az árvízi védekezést és a vörösiszapömlés elleni fellépést nevezte; "ilyen szerencsétlenség sehol a világban még nem volt, mégis helytálltak a honvédek" - fűzte hozzá. Hende Csaba méltatta továbbá a honvédség missziós szerepvállalását, amellyel kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg tizenhárom országban mintegy ezer magyar katona lát el szolgálatot.