Jászladányban egy zárt ajtó okozta az szegregációt?

Elmondása szerint az LB az alapítványi iskola fenntartóját semmire sem kötelezte, és az önkormányzat és alapítvány között fennálló bérleti szerződést is változatlanul hagyta. A legfelsőbb bírói tanács arra sem kötelezte az önkormányzatot, hogy állítsa vissza a 2002 előtti, vagyis az alapítványi iskola létrehozását  megelőző állapotot, így az intézmény további működtetésének akadálya nincs - tette hozzá.

Az LB június 29-i jogerős ítéletében azt állapította meg, hogy jogellenesen különítik el egymástól a jászladányi önkormányzati és alapítványi iskola diákjait. A felülvizsgálati eljárásban született részítélet felszólítja az iskola üzemeltetőjét, hogy hagyja abba a jogsértést. Az ítélet nyomán az ügyet ismételten első fokon tárgyalja majd a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság. Az új eljárásban arról dönt a bíróság, hogy milyen formában kell megszüntetni a jelenlegi jogellenes állapotot, vagyis a két iskola diákjainak elkülönítését.

Végrehajtják az ítéletet

A felülvizsgálatot kezdeményező Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet ügyvédje az ítélet után elmondta: az új eljárásban kell előadniuk azt a tervet, amelyet pedagógus szakértőkkel készítenek el, és azt tartalmazza, hogy miként lehet megszüntetni lépésenként a jogellenes állapotot. Farkas Lilla akkor hozzátette: elvárják az alapítványi iskola üzemeltetőjétől, hogy még az új eljárás lezárulta előtt kinyissa a két intézmény közötti lezárt ajtót.

Dankó István kedden az MTI-nek azt mondta, az ítélet rendelkezéseit az írásbeli indoklás kézhez vétele után végrehajtják, azaz az önkormányzat értelmezése szerint a két iskolarész közötti fizikai elkülönítést meg kell szünteti. Ez a gyakorlatban egy eddig zárt ajtó kinyitása lesz, amelyen a diákok átjárhatnak azzal a feltétellel, hogy nem zavarhatják a tanítás rendjét.

Hosszú történet

A jászladányi iskolaügy bírósági története öt éve kezdődött. A Szolnok megyei bíróság 2006 márciusában közigazgatási eljárás keretében azt állapította meg, hogy miután az ingatlan megosztásáról a tulajdonos önkormányzat szabadon rendelkezhet, jogszerűen adta bérbe annak egy részét az alapítványi iskolának. Az akkori felperes, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal és beavatkozó félként az Egyenlő Bánásmód Hatóság a kereset elutasítása miatt a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, az pedig 2006 szeptemberében kimondta: nem történt anyagi és eljárásjogi jogszabálysértés.

A 2009-ben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság polgári peres eljárásban hozott ítélete szerint nincs iskolai szegregáció Jászladányban, ahol egy önkormányzati általános iskola mellett egy alapítvány által fenntartott intézményben is tanulhatnak a gyerekek. A bírói indoklás arról szólt, hogy a települési önkormányzat jogszerűen rendelkezett vagyonával, amikor iskolaépületének egy részét bérbe adta az alapítványi iskolának, a szerződés nem volt színlelt. A bérleti jogviszonyból nem következik a diszkrimináció, és a bíróság úgy ítélte meg, hogy az önkormányzat határozataival eleget tett az egyenlő bánásmód elvének.

A felperesek - Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet - ezután a debreceni táblabírósághoz fordultak, és az jogerőre emelte az az első fokú ítéletet. A jászladányi alapítványi iskolát kezdettől támadják, mert a helyi roma szülők egy része nehezményezte, hogy gyermekeik - mivel az előírt tandíjat nem tudja megfizetni, így nem juthat be az intézménybe - hátrányos helyzetbe kerültek a többiekkel szemben. A tandíj jelenleg egy tanévben havi négyezer forint.