NetHangulat: a lejtő vége?

A tavaszi országgyűlési választásokkal fordulóponthoz érkeztünk a Nethangulat mérések történetében: a Fidesz elsöprő győzelmének eredményeként április végére 14, májusban pedig további 3 ponttal nőtt a NetHangulat index, és az akkor mért 40 pont 2006 májusa óta a legmagasabb érték volt. Bár a következő hónapokban némiképp csökkent az index értéke, a korábbiakhoz képest bizakodó hangulat egészen október végéig kitartott: ekkor 36 ponton állt az index, alig valamivel alacsonyabban, mint a választásokat követően.

November azonban újabb fordulópontot hozott – arra ugyanis már ugyancsak 2006 óta nem volt példa, hogy az index egyetlen hónap leforgása alatt 7 pontot zuhanjon. A magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos kormánydöntés tehát jelentős hatással volt az internetes közhangulatra. A következő hónapokban – ha kisebb ütemben is, de – tovább csökkent az index értéke; februárt leszámítva (amikor 3 pontos esést regisztráltunk) minden hónapban egy-egy ponttal csökkent, egészen májusig – ekkor az index 21 ponton állt, vagyis két ponttal alacsonyabban, mint a választások előtt. A negatív trend júniusban megfordult: az index ezúttal egy pontot emelkedett, és 22 ponton áll. Egyelőre még kérdés, hogy a növekedés csak a szokásos nyári bizakodóbb közhangulat következménye-e, amelyet ősszel újabb esés követ majd, vagy valóban elindult egy lassú emelkedés.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében (sőt az elmúlt öt évben) inkább borúlátó hangulat jellemezte, és még a választásokat követően is a pesszimisták voltak többségben.  A tavaly márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok 91 százaléka gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok; ez az arány a választások előtt márciusban 81 százalék volt, májusban viszont csupán 58 százalék. Az elmúlt nyolc hónapban – a mostani emelkedés ellenére is – 17 százalékponttal nőtt a pesszimisták aránya, így júniusban 82 százalék gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok, és csak a netpolgárok 14 százaléka volt ellenkező véleményen.

Az index a férfiak körében továbbra is magasabb (25 pont), mint a nők körében (19 pont), és még mindig az 50 felettiek a legbizakodóbbak (26 pont), noha az elmúlt egy hónapban épp a harminc alattiak körében nőtt leginkább az optimisták aránya.

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

Az ország helyzetére vonatkozó mutató korántsem írt le akkora utat, mint az általános közhangulatot jelző főindex. Ez az index a választások előtti hónapban 26 ponton állt, és ennél csupán 4 ponttal magasabb értéket tudott elérni az elmúlt egy évben: júliusban és októberben állt 30 ponton. Ehhez a maximumhoz képest az index június végén 4 ponttal állt alacsonyabban, viszont a mostani 26-os érték egy pontos növekedést jelent májushoz képest, és megegyezik azzal az értékkel, amit a választások előtt mértünk.

Jelentős változásokat figyelhettünk meg ugyanakkor annak az indexnek az alakulásában, amely az internetezők jövőbeli várakozásait mutatja. Ez az index a választásokat követően 38-39 ponton állt, és több mint 10 ponttal is meghaladta az aktuális helyzet mérőszámát, ami egyfajta csodavárásra engedett következtetni: a netpolgárok igen jelentős pozitív változásokat vártak az ország helyzetében már egy éves távlatban is. Májusban ez a mutató már csak 25 ponton állt, vagyis már egyetlen ponttal sem haladja meg a jelenlegi helyzet indexét, júniusban pedig maradt 25 ponton, ami egyetlen ponttal alacsonyabb is a jelenlegi helyzet mérőszámánál. Mindez arra utal, hogy az internetezők már egyáltalán nem számítanak arra, hogy egy éven belül akár kismértékű javulás is lesz az ország helyzetében, sőt már a helyzet romlását tartják valószínűbbnek. Az egyes tényezőket megvizsgálva azonban árnyalódik a kép: az ország gazdasági helyzetét illetően még mindig pozitív változásokra számítanak, a szociális ellátásban vagy a demokrácia működésében ugyanakkor a helyzet csekély mértékű romlását várják.

A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

A személyes helyzetre vonatkozó indexre is igaz az, ami az országindexre, vagyis hogy a választások óta nem változott jelentősen: az elmúlt egy évben 43 és 47 közötti értékeket vett fel.  A főindexszel és az országindexszel ellentétben ez a mutató májusról júniusra egy pontot csökkent, és jelenleg 42 ponton áll. A jövőbeli helyzetre vonatkozó mutató ennél 4 ponttal áll magasabban, vagyis az internetezők még mindig bíznak abban, hogy egy év múlva érezhetően jobban élnek majd, mint most – ha nem is várnak akkora változást, mint nyáron és ősszel.

Kormány, köztársasági elnök: növekvő bizalom?

Az elmúlt hónapban a vizsgált intézmények többségének bizalmi indexe nőtt, ám ezek az egy-két tizedpontos változások nem haladják meg a statisztikai hibahatárt. Éppen ezért azt csak a következő hónapok mérései döntik majd el, hogy például a köztársasági elnök presztízsének javulása valóságos-e – esetleg egy pozitív trend kezdete –, vagy csak a mérési hiba következménye.

A kormány bizalmi indexe egytizeddel lett magasabb, és a mostani 3,0-es érték ugyan csaknem egy egész ponttal elmarad a kormányalakításkor mért értéktől, de még mindig meghaladja a választások előtti szintet.

A felmérést az NRC 2011. június 27-30. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.