Schiffer beszélt a legtöbbet, Volner a legtöbbször a parlamentben

Schiffer András és Volner János a felszólalások számát és hosszát tekintve is a lista élén található: az LMP frakcióvezetője 110 felszólalással több mint kilenc órát beszélt, míg a Jobbik frakcióvezető-helyettese 116-szor kért szót, és 7 óra 47 percet szónokolt. Schiffer a parlament tavaly májusi megalakulása óta egyébként több mint 24 órán át fejtette ki véleményét. Mögöttük a szocialista Göndör István áll, aki 108-szor szólalt fel, és ezalatt 7 óra 16 percet beszélt.

Schiffer András

MTI / Illyés Tibor

A legtöbbször felszólaló fideszes politikus, Kontrát Károly belügyi államtitkár és Scheiring Gábor (LMP) egyaránt 104 alkalommal fejtette ki véleményét, de amíg az előbbi kevesebb mint négy órán, utóbbi három perc híján hat órán át értekezett. Száznál többször rajtuk kívül csak Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár emelkedett szólásra, aki a kormánytagok közül a legtöbbet (4 óra 24 percet) beszélt. A felszólalások számát tekintve ugyan mindhármuktól elmarad a jobbikos Novák Előd, Gaudi-Nagy Tamás és Nyikos László, ám egyaránt több mint hat órán át ismertették álláspontjukat, és párttársuk, Z. Kárpát Dániel is mintegy öt és fél órán keresztül. A legtöbbször szót kérő politikusok tízes listáján még két MSZP-s politikus, Gúr Nándor és Józsa István szerepel. A fideszes képviselők közül a legtöbb ideig (4 óra 51 percig) Babák Mihálynál volt a szó, a KDNP-sek közül pedig 4 óra 10 perccel Rétvári Bence államtitkár a listavezető.

Orbán Viktor miniszterelnök 38 alkalommal szólalt fel a tavaszi-nyári ülésszakon, és összesen 3 óra 50 percen át volt nála a szó. Az Országgyűlés honlapján elérhető jegyzőkönyvek szerint az ülésszakon a legrövidebb ideig a kereszténydemokrata Móring József Attila beszélt, aki az új alkotmány általános vitája alatt 1 perc 16 másodperces felszólalásban "adott hálát a Teremtőnek", hogy rész vehet az alaptörvény megalkotásában, majd "somogyiként, mi több, somogyváriként különleges örömmel és megelégedettséggel" üdvözölte a vármegye elnevezést, amely azonban az alaptörvény végső szövegében már nem szerepel. A KDNP-s képviselő felszólalását a Himnusz első sorával zárta.

Az ellenzéki képviselők közül a legrövidebb ideig a nemzetgazdasági államtitkárt a "bérkommandó" eredményeiről kérdező Baracskai József (MSZP), illetve a párttársa, Zagyva György Gyula mentelmi ügyében a bizottsági álláspontot bő két percben ismertető jobbikos Szabó Gábor szólalt fel. A tavaszi-nyári ülésszakon egyébként 351 képviselő szólalt meg, a képviselők majdnem tizede nem.

Februártól július közepéig napirend előtt ötször beszélt a kormányfő: először az első ülésnapon, majd két alkalommal Magyarország uniós elnökségével kapcsolatban, továbbá beszámolt az új alaptörvénnyel összefüggő nemzeti konzultáció, valamint a szociális konzultáció eredményéről. A frakcióvezetők közül a fideszes Lázár János négyszer, a KDNP-s Harrach Péter ötször, az MSZP-s Mesterházy Attila hatszor, a jobbikos Vona Gábor tizenegyszer, az LMP-s Schiffer András pedig hétszer szólalt fel napirend előtt.

A napirend utáni "csúcstartó" a jobbikos Ferenczi Gábor 20 felszólalásával, közte egy - eddig - 11 részből álló sorozattal "Magyarnak lenni büszke gyönyörűség" címmel, amelyek sorában "a szkíta, hun, avar, magyar azonosságról" is szót ejtett. Frakciótársa, Farkas Gergely folytatta tavaly kezdett, "méltatlanul elfeledett" magyar írókról megemlékező sorozatát. Napirend utáni sorozata volt Babák Mihálynak is: a fideszes politikus több éjszaka is "Megújuló Magyarország új alaptörvénye" címmel jelentkezett felszólalásra.