A strasbourgi székhelyű bíróság elismerte ugyan az érintett cégnek azt a jogát, hogy megvédje magát a rágalmazó állítások ellen. Ugyanakkor úgy vélte, különbséget kell tenni egy személy és egy cég hírnevének megsértése között, mivel az utóbbinak "nincs erkölcsi dimenziója". Az európai emberjogi konvenció alkalmazásának felügyeletére létrehozott testület úgy értékelte, hogy az ügyben "nem igazolódott be meggyőzően annak szükségessége, hogy az újságírót megakadályozzák szabad véleménynyilvánítási jogának gyakorlásában", vagyis Uj Pétert nem lehetett volna felelősségre vonni egy bortermékről írott kritikája miatt.

Uj Péter a Népszabadságban 2008 legelején megjelent glosszájában a Tokaj Kereskedőház egyik olcsó borát illette kritikával: "Tizennyolc évvel a kommerszek után, magyarok százezrei isszák büszkén, sőt, áhítattal a szart; ez van megetetve (itatva) a sokat szenvedett néppel, és legalább kétszer (vö.: állami vállalat) meg kifizettetve vele, be van magyarázva a legsuttyóbb demagógiával, jobbról és balról is, bőven, hogy ez a nemzeti kincs” – írta Uj Péter a Népszabadságban.

A magyar bíróságok rágalmazásért, majd becsületsértésért is elmarasztalták Ujt, és az ítéletet tavaly a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyta. Az újságíró ezt követően fordult a nemzetközi bírósághoz a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet segítségével. Az Európai Emberjogi Bíróság – nem jogerős ítéletében - egyhangúan úgy döntött, hogy a leírtak beleférnek a szólásszabadságba: a bíróság indoklásában azt írja, hogy különbség van egy személy jó híre és méltósága, és egy vállalat kereskedelmi hírneve között, amelynek nincsenek erkölcsi dimenziói. Uj egyébként nem kért kártérítést a bíróságtól.

„Nagy sikernek tartjuk az ügyet. Viszont nagy kár, hogy három magyar bírói fórum dőlt be egy államilag támogatott cég megfélemlítő eljárásának. Az újságírók mondanivalójukban és azok kifejezési módjában maximális szabadságot élveznek. Ezt erősíti meg a strasbourgi ítélet” - írja a TASZ blogján megjelent nyilatkozatában Szigeti Tamás, a szervezet Politikai Szabadságjogok Programvezetője.

A kedden ismertetett ítélet nem végleges, mert a felek három hónapon belül még fellebbezhetnek ellene, ám az ítéletben a bíróság nyomatékosan kijelentette, hogy Uj Péter újságíró célja nem elsősorban a cég termékeinek becsmérlése volt, inkább az állami tulajdonlás hátrányaira kívánta felhívni a figyelmet. Az EJEB emellett úgy vélte, amit Uj Péter tett, olyan értelemben még közérdek is volt, hogy az újságírónak kötelessége az információk és ötletek továbbadása, "még akkor is, ha valamennyire túloz vagy provokál".

Az EJEB szerint tehát a magyar bíróság döntése megsértette az újságíró szabad véleménynyilvánítási jogát. Jóllehet Uj Péter beadványában nem támasztott anyagi követelést, a bíróság szerint az üggyel kapcsolatos költségeinek és kiadásának fedezése érdekében a magyar állam 3580 eurót is fizetni tartozik számára. A végleges EJEB-ítéletek végrehajtását az Európa Tanács miniszteri bizottsága hivatott ellenőrizni.